Hirdetés

Kórházon és menekülttáboron is rajtaütött az izraeli hadsereg a Hamász elleni műveletek során

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Napokig tartó ostrom után az Izraeli különleges erők csütörtökön behatoltak a gázai Nasszer kórházba, az enklávé legnagyobb működő egészségügyi intézményébe.

Hírösszefoglaló

2024. február 16., 09:312024. február 16., 09:31

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy több gyanúsítottat is őrizetbe vettek a csütörtöki rajtaütés során, amelyet részben szabadon engedett túszoktól szerzett értesülések alapján hajtottak végre.

Izrael közölte, hogy úgy véli, a kórházban halott túszok holttesteit őrzik. A Hamász tagadta az állításokat, mondván, hogy a terrorszervezetnek „semmi köze” nincs a kórházhoz.

Hirdetés

Az izraeli erők csütörtökön kora reggel lőtték a kórházat, „meg nem határozott számú embert megölve és megsebesítve”

– közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF).

Az MSF munkatársai kénytelenek voltak egy, az izraeli hadsereg által felállított ellenőrzőponton keresztül elmenekülni a kórházból – közölte a szervezet, hozzátéve, hogy az egyik alkalmazottat ott őrizetbe vették.

A hír azután érkezett, hogy orvosok és egészségügyi tisztviselők a Gázai övezet déli részén elmondták, hogy izraeli mesterlövészek több embert lelőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni a Nasszer kórházból. A lövöldözések egyik szemtanúja, aki a kórház baleseti sebésze, azt mondta, hogy legalább két embert megöltek az orvlövészek kedden, és többeket lelőttek és megsebesítettek.

Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy „számos gyanúsítottat elfogtak”, Daniel Hagari szóvivő pedig azt mondta, hogy „több forrásból, köztük szabadon engedett túszoktól származó hiteles információ szerint” a Hamász korábban túszokat tartott a kórházban. A hadsereg nem hozta nyilvánosságra ezeket a bizonyítékokat.

Egy volt túsz a múlt hónapban azt mondta a CNN-nek, hogy a Nasszer kórházban tartották fogva.

A Hamász visszautasította ezeket az állításokat, a CNN-nek nyilatkozva tagadta, hogy a kórházban működött volna. Dr. Asraf Al-Kidra, az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint izraeli buldózerek tömegsírokat tártak fel a komplexum falain belül.

Csütörtökön az izraeli erők „megrohamozták a szülészet épületét, és házkutatást hajtottak végre odabent”

– tette hozzá.

Később az izraeli erők arra kényszerítették a kórház vezetőségének munkatársait, hogy közel 200 beteget, 95 egészségügyi dolgozót, 11 családtagjukat, valamint 165 társukat és kitelepítettet „kemény és félelmetes körülmények között, élelem nélkül, csecsemőtápszer nélkül és súlyos vízhiány mellett” szállásoljanak el Dr. Al-Kidra szerint.

A rajtaütés azután történt, hogy az izraeli erők több száz civilt kényszerítettek arra, hogy elhagyják a kórházat, amelyet menedékként használtak. A kedden felvett videón füstoszlopok látszottak a kórház határán, egy izraeli buldózer lerombolta a kórház körítőfalát, és egy páncélozott jármű behatolt a kórház területére. Végig lövések hangja hallatszott.

Legalább nyolc emberre, aki kedden megpróbált elmenekülni, tüzet nyitottak

– mondta a CNN-nek a kórház baleseti sebésze, aki biztonsági okokból kérte, hogy ne nevezzék meg. A sebész szerint a sebesültek között volt egy 16 éves fiú is, akit négy golyóval lőttek meg a kórház kapujánál.

Izrael többször is kijelentette, hogy katonai erői nem vesznek célba civileket.

António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte a kórház elleni izraeli katonai támadást – közölte csütörtökön újságírókkal Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.

„Megismételjük, hogy a harcoknak el kell kerülniük a kórházakat, nem szabad semmilyen katonai akciónak kitenni őket, el kell ítélni a kórházak elleni bármilyen típusú katonai akciót” – mondta Dujarric.

Eközben

a Gáza középső részén fekvő Nuszeirat menekülttáborra mért izraeli légitámadásban legalább 12 ember meghalt csütörtökön

– közölte az Al-Aksza Mártírok Kórházának szóvivője.

A halottak közül tíz nő és gyermek volt – mondta a szóvivő és a kórház egyik orvosa. A másik két áldozat idős férfi volt.

Eközben Egyiptom hatalmas, több kilométer széles ütközőzónát és falat épít a gázai határ mentén – derül ki a Maxar Technologies új műholdfelvételeiből. Az elmúlt öt napban készült felvételek azt mutatják, hogy az egyiptomi terület jelentős részét egy út és a gázai határ között buldózerrel lerombolták.

Mindeközben Joe Biden elnök csütörtökön beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a folyamatban lévő túsztárgyalásokról és a rafahi helyzetről – olvasható a Fehér Ház csütörtökön kiadott közleményében.

Idézet
Az elnök felvetette a rafahi helyzetet is, és megismételte azon véleményét, hogy a katonai művelet nem folytatódhat hiteles és végrehajtható terv nélkül, amely biztosítja a rafahi civilek biztonságát és támogatását”

– áll a közleményben.

A CNN korábban arról számolt be, hogy minden szem Rafahra szegeződik, ahol jóval több mint egymillió palesztin menekült keres menedéket egy hatalmas sátorvárosban.

A nemzetközi nyomás ellenére Netanjahu továbbra is azt közölte, hogy az Izraeli Védelmi Erők valamikor bevonulnak Rafah területére.

Biden a Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésében a folyamatban lévő túsztárgyalásokat is felvetette.

Idézet
Az elnök megerősítette elkötelezettségét, hogy fáradhatatlanul dolgozik az összes túsz mielőbbi szabadon bocsátásán, elismerve megdöbbentő helyzetüket 132 nap Hamász-fogságban töltött idő után”

– áll a közleményben.

A két vezető legutóbb vasárnap beszélt egymással, és akkor hosszasan tárgyaltak a gázai túszok szabadon bocsátását biztosító megállapodásról - közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő.

Ugyanakkor csütörtök este

Netanjahu elutasította egy palesztin állam nemzetközi elismerését az izraeli-palesztin béketárgyalások újrakezdésének keretein kívül.

„Izrael továbbra is ellenezni fogja egy palesztin állam egyoldalú elismerését. Egy ilyen elismerés az október 7-i mészárlás után hatalmas jutalmat adna a példátlan terrorizmusnak, és megakadályozna bármilyen jövőbeli békemegállapodást” – írta Netanjahu héberül az X-en.

„Izrael kategorikusan elutasítja a palesztinokkal való tartós rendezésre vonatkozó nemzetközi diktátumokat” – tette hozzá, megerősítve, hogy békemegállapodás csak „előfeltételek nélküli közvetlen tárgyalások” eredményeként jöhet létre.

Közben

a Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Netanjahut csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő.

Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette: a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben.

A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy

Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.

London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek.

Cameron ezért felszólította Izraelt, hogy „nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd ebben a térségben.

Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.

A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette:

a tartós béke feltétele Izrael biztonságának szavatolása.

A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében.

A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint

a Netanjahuval tartott csütörtök esti telefonbeszélgetésben Rishi Sunak hangsúlyozta a nemzetközi humanitárius törvények betartásának és a polgári infrastruktúra, köztük a kórházak és a menedékhelyek védelmének fontosságát, és megerősítette, hogy London szerint hosszabb távon a kétállami megoldás a stabilitás megteremtésének legmegfelelőbb módja.


Rishi Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is.

A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A brit kormányfő csütörtökön személyesen fogadta a Downing Streeten II. Abdalláh jordániai királyt, akivel szintén azt közölte, hogy

London kritikus fontosságú első lépésnek tartja a gázai harcok humanitárius célú azonnali szüneteltetését.

Sunak a jordániai uralkodóval tartott megbeszélésén a fenntartható tűzszünet feltételének nevezte Izrael biztonságának szavatolását, és azt, hogy a jövőben ne a Hamász uralja a Gázai övezetet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Fehér Ház: nincs alternatív, az EU „szétrobbantását” célzó verziója a nemzetbiztonsági stratégiának

Határozottan cáfolta az Egyesült Államok elnöki hivatala, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának lenne egy olyan, nem nyilvánosságra hozott változata, amelyben többek között az Európai Unió gyengítését tűznék ki célul.

Fehér Ház: nincs alternatív, az EU „szétrobbantását” célzó verziója a nemzetbiztonsági stratégiának
Hirdetés
2025. december 12., péntek

A baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét Putyin a venezuelai elnökkel

A kétoldalú baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnök – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

A baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserét Putyin a venezuelai elnökkel
2025. december 12., péntek

Lászlófy Pál István megkapta a most először átadott Potápi Árpád János-díjat

Potápi Árpád János már csak gyökerei miatt is mindig egységes magyar nemzetben gondolkodott, lelki korlátok nélkül szolgálta szűkebb és tágabb hazáját ennek megfelelően – jelentette ki Gulyás Gergely.

Lászlófy Pál István megkapta a most először átadott Potápi Árpád János-díjat
2025. december 12., péntek

Az EU a magyar vétó megkerülése érdekében trükközik, hogy Ukrajnának adhassa át az orosz vagyont

Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.

Az EU a magyar vétó megkerülése érdekében trükközik, hogy Ukrajnának adhassa át az orosz vagyont
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Zelenszkij: Washington szabad gazdasági övezetet akar a Donbaszban

Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.

Zelenszkij: Washington szabad gazdasági övezetet akar a Donbaszban
2025. december 11., csütörtök

Elnöki rendszerre térne át Magyarország? Reagált a kormányszóvivő

Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.

Elnöki rendszerre térne át Magyarország? Reagált a kormányszóvivő
2025. december 11., csütörtök

Elsöpörte a népharag a kormányt a szomszédban

Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.

Elsöpörte a népharag a kormányt a szomszédban
Elsöpörte a népharag a kormányt a szomszédban
2025. december 11., csütörtök

Elsöpörte a népharag a kormányt a szomszédban

Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Belgium jogi lépéseket tehet, ha az EU lefoglalja az orosz vagyonokat

Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.

Belgium jogi lépéseket tehet, ha az EU lefoglalja az orosz vagyonokat
2025. december 11., csütörtök

Ezúttal Ukrajna zúdított drónesőt Oroszországra

Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Ezúttal Ukrajna zúdított drónesőt Oroszországra
2025. december 11., csütörtök

Trump: hamarosan megtalálhatjuk a megoldást az ukrajnai háború lezárására

Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.

Trump: hamarosan megtalálhatjuk a megoldást az ukrajnai háború lezárására
Hirdetés
Hirdetés