Kiújult a román–bolgár területvita

Romániának területi vitája van Bulgáriával – jelentette be Cristian Diaconescu külügyminiszter. A román diplomácia vezetője kedden este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva közölte, a Fekete-tengeren található, 17 négyzetkilométer alapterületű felségvízről van szó.

2012. március 22., 09:142012. március 22., 09:14

Mint rámutatott, akárcsak korábban Ukrajnával, most Bulgáriával is viták vannak a kontinentális talapzaton futó határvonal és a felségvizek pontos határának kijelöléséről. Diaconescu szerint ugyanakkor „olyan európai államok között, amelyek számos téren együttműködnek, nincs, amiért ne tudjunk gyorsan megoldást találni a helyzetre”.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy az ügy már régóta húzódik. „Szakértői szintű tárgyalásokra hívjuk a bolgár felet egy olyan fórumon, amelyet kétoldalú egyeztetések után jelölünk ki” – hangoztatta Diaconescu. Az ügy kapcsán tegnap Veszela Cserneva, a bolgár külügyminisztérium szóvivője elmondta: a felségvizek fölötti vita húsz éve tart, ezen időszak alatt tizenhétszer tárgyalt a két fél. A tizennyolcadik tárgyalási fordulót idén Bukarestben tartják. Leszögezte: az eddigi tárgyalások baráti légkörben zajlottak, és mindkét fél kétoldalú megállapodást szeretne.

Cristian Diaconescu kitért a Bulgáriában élő román kisebbség helyzetére is. Leszögezte: Románia olyan elbánást és olyan elvek érvényesítését kéri velük szemben, amilyeneket európai szinten alkalmaznak a kisebbségi ügyekben. „Semmi sem zavar mindaddig, amíg tiszteletben tartják a románok azon jogát, hogy románnak vallják magukat, ne pedig valami más, az állam által diktált megnevezést használjanak. Amíg ezt a jogot tiszteletben tartják, nincs gond, de jeleznünk kell, ha a jogok csorbulnak” – szögezte le Diaconescu. A miniszter azt is közölte, hogy Romániának mintegy egymilliárd dollárnyi követelése van más államokkal szemben.

Mint arról korábban beszámoltunk, Romániának a Fekete-tenger kontinentális talapzatának, illetve az annak mélyén található természeti kincsek megosztásáról Ukrajnával, a román kisebbséggel szembeni bánásmód miatt pedig Szerbiával voltak vitái. Az Ukrajnával fennálló, a Kígyó-sziget és környéke miatti vita végére a Hágai Nemzetközi Bíróság tett pontot, amikor 2009-ben Románia számára kedvező ítéletet hozva a vitatott terület több mint 70 százalékát Bukarestnek ítélte.

Az ítélet nyomán Románia máris profitált, a sziget közelében ugyanis idén februárban jelentős földgázlelőhelyet fedeztek fel. A Szerbiával az ottani vlach közösség jogfosztottsága miatt kitört vita végére az tett pontot, hogy Románia vétóval fenyegette meg a szerb EU-csatlakozást, ennek nyomán kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményt írtak alá a szerbiai románok önazonosságának garantálásáról.

Diaconescu: nincs szó autonómiáról
Az autonómia témája sem közvetett, sem közvetlen formában nem lehet része a magyar– román kétoldalú kapcsolatoknak – jelentette ki Cristian Diaconescu kedden este. A Digi 24-nek nyilatkozva, Martonyi János magyar külügyminiszter egy román lapban megjelent nyilatkozatára reagálva – amelyben a magyar diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Románia csak nyerhet abból, ha hangsúlyosabb decentralizációt fogadna el a Székelyföldön – Diaconescu úgy vélte, Martonyi politikusként nyilatkozott, nem miniszterként. Rámutatott: Martonyi – akivel kedden találkozott Bukarestben – a kétoldalú megbeszéléseken egyszer sem vetette föl az önrendelkezés témáját. Diaconescu azt is elmondta, hogy megegyezett Martonyival a román–magyar kisebbségi egyezmény gyakorlatba ültetéséről.