Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/ДСНС України
Lerombolták az Artem ukrán rakéta- és űrvállalat kijevi gyártóépületeit az orosz légierő nagy pontosságú fegyverei – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a péntek délelőtti hadijelentésben.
2022. április 29., 12:492022. április 29., 12:49
Konasenkov szerint tengeri indítású Kalibr rakétákkal kiiktattak három vontatási alállomást Fasztiv, Krasznoszilka és Polonne vasúti csomópontnál. A rakétaerők az éjszaka folyamán 13 ukrán katonai létesítményt támadtak, egyebek között a Mikolajiv megyében lévő Gorohovszke faluban a harci személyzetével együtt megsemmisítették azt a Tocska-U rakétakilövő rendszert, amellyel egy nappal korábban csapás mértek az orosz ellenőrzés alá került Herszon lakónegyedeire.
A szóvivő elmondása szerint az orosz fegyveres erők precíziós föld-levegő rakétákkal tíz ukrán katonai létesítményt, köztük egy Illicsivka melletti lőszerraktárt találtak el, a légierő gépei pedig 112 katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást és négy lőszerraktárt likvidáltak. Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 634 drónt, 278 légvédelmi rakétarendszert, 2638 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 304 rakéta-sorozatvetőt, 1175 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2467 különleges katonai járművet veszítettek.
Az elmúlt nap folyamán egyébként a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitásban hét ember életét vesztette, 45 megsebesült, a luhanszkiban pedig négy lakos sebesült meg ukrán belövések következtében. Donyeckben kigyulladt egy olajtároló.
Roman Sztarovoj, az orosz Kurszk megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a határ menti Krupec községet aknavető-támadás érte, amit az orosz határőrök a tűz viszonzásával elfojtottak. A tisztségviselő szerint az incidensnek nem voltak áldozatai, anyagi kár nem keletkezett.
Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este, Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a csütörtök éjjel kiadott tájékoztatójában azt állította, hogy
Ezúttal szerinte a Donyec-medencei Liman városban lőttek az ukrán fegyveres erők külterületről a lakott területeket, amit ukrán és nyugati újságírók biztonságos helyről, egyebek között quadcopterekről filmeztek, „orosz katonai atrocitásokról” szóló álhírek illusztrálásához.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke azzal kapcsolatban, hogy az amerikai képviselőház megszavazott egy törvénytervezetet, amely jóváhagyná, hogy az Egyesült Államok kölcsönbérleti program keretében szállítson fegyver Ukrajnának, pénteki Telegram-bejegyzésében rámutatott: „a Lend-Lease áruhitel, és nem olcsó: az összes lőszert, felszerelést és élelmiszert, amelyet az USA szállít, az ukrán állampolgárok sok jövőbeni generációja fogja megfizetni”. Hozzátette, hogy a program egyúttal megsokszorozza az amerikai katonai vállalatok nyereségét.
Tengerről indított, nagy hatótávolságú, precíziós Kalibr rakétákkal a zaporizzsjai alumíniumgyár területén hangárokat semmisítettek meg az éjszaka folyamán, amelyekben nagy mennyiségű amerikai és európai fegyvert és lőszert tároltak.
Maria Zaharova, az orosz külügyi tárca szóvivője csütörtökön éjjel, ugyancsak a Telegramon
A tárcavezető a Rosszija 1 televízióban sugárzott nyilatkozatban egyebek között arra emlékeztetett, hogy éppen Moszkva igyekezett meggyőzni Washingtont, hogy erősítsék meg a Gorbacsov-Reagan-formulát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, ezért soha nem szabad kirobbantani. Zaharova idézte Lavrovot, aki az interjúban arról beszélt, hogy a nukleáris konfliktus kockázata valós, nem szabad alábecsülni és mindent el kell követni a megelőzése érdekében. „Nem engedhetjük meg a nukleáris háború gondolatát sem” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője. A szóvivő megjegyezte: a torzításnak az lehet a magyarázata, hogy Nyugaton lekapcsolták az alternatív információforrásokat, és az orosz nyilatkozatok az eredetihez közeli változat helyett csak a helyi média értelmezésében jutnak el az olvasóhoz.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy fékezik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!