Karikó Katalin
Fotó: Cseke Csilla/MTI
Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat.
2021. szeptember 21., 13:032021. szeptember 21., 13:03
2021. szeptember 21., 13:092021. szeptember 21., 13:09
Kariko Katalin, Özlem Türeci és Ugur Sahin a hírvivő RNS (mRNS) megelőző és terápiás célú kutatásáért és fejlesztéséért kapja a 120 ezer euróval járó díjat.
Munkájuk kiemelkedő sikere az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen rendkívüli hatékonysággal védő vakcina, amelynek döntő szerepe van a koronavírus-világjárvány megfékezésében – áll a frankfurti Goethe Egyetem honlapján olvasható közleményben.
A díjat eddig elnyerő 128 tudós közül 25 a Nobel-díjat is megkapta.
A „kemoterápia megalapítójának” is nevezett Paul Ehrlich (1854-1915) neves német orvosról, szerológusról, immunológusról és Ludwig Darmstaedter (1846-1927) német tudománytörténészről, vegyészről elnevezett díj az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos kitüntetés Németországban. 1952 óta ítélik oda minden évben olyan kutatóknak, akik különleges érdemeket szereztek az immunológia, a rákkutatás, a hematológia, a mikrobiológia és a kemoterápia területén.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) biológusként diplomázó és biokémikusként doktoráló Karikó Katalin 8 éve dolgozik együtt alelnökként a biotechnológiai céget alapító és tulajdonló, németországi egyetemeken orvosként végzett, majd vállalkozóvá lett török-német házaspárral, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal. Együttműködésük eredményeként válik az mRNS-alapú technológia az emberi betegségek elleni küzdelemben terápiás „csodafegyverré” – áll a szegedi egyetemnek a kitüntetésről szóló közleményében.
Az 1952 óta kiosztott díjat hagyományosan március 14-én, a Nobel-díjas Paul Ehrlich születésének napján adják át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!