Június 23-án szavaznak a britek az uniós tagságról

Cameron a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában közölte: a kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja.

Hangsúlyozta ugyanakkor: az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Erről a kompromisszumos megoldásról már korábban, a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.

Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről – a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felelős kabinettagról 2 és Theresa Villiers északírügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban a kilépés mellett fog érvelni.

A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről, de a brit sajtó már Cameron szombati bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot a legnagyobb valószínűséggel június 23-ára írja ki a kormány.
Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a tavaszi angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között.

A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek péntek éjjel befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában.

A népszavazás időpontját ismertető szombat délutáni nyilatkozatában David Cameron kijelentette: Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megreformált Európai Unióban, mivel az EU tagjaként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni. Cameron szerint az is Nagy-Britannia EU-tagságát indokolja, hogy a brit üzleti szféra így fér hozzá maradéktalanul az unió egységes piaca jelentette szabadkereskedelmi térséghez. Hozzátette: ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal saját gazdaságát és nemzetbiztonságát sodorná veszélybe.

Azok, akik Nagy-Britannia távozását szeretnék az EU-ból, nem tudják megmondani, hogy a brit vállalatok a kilépés után is hozzáférnének-e az EU egységes piacához, sem azt, hogy a brit munkahelyek biztonságban lennének-e, és azt sem, hogy mennyivel emelkednének az árak – fogalmazott a brit kormányfő. A távozás hívei csak újabb kockázatot kínálnak az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban, a kilépés \"ugrás lenne a sötétbe\" - tette hozzá.

„Nem szeretem Brüsszelt, Nagy-Britanniát szeretem (...) Az elsők között vagyok hajlandó kijelenteni, hogy Európán még sok javítanivaló van, és a reformfeladatok nem értek véget a (pénteki) brüsszeli megállapodással” – mondta David Cameron. Hangsúlyozta: nem mondja azt sem, hogy Nagy-Britannia nem tudna talpon maradni az Európai Unión kívül. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy Nagy-Britannia biztonsága és jóléte a megreformált EU-n belül vagy az Unión kívül lenne-e nagyobb eséllyel garantálható.

Cameron szerint a Brüsszelben elért egyezség alapján Nagy-Britannia abba a „különleges helyzetbe” került, hogy élvezheti az EU-tagság minden előnyét, viszont nem kell részt vállalnia az uniós integráció olyan elemeiben, amelyek nem megfelelők számára. Ennek alapján Nagy-Britannia soha nem csatlakozik az euróövezethez, soha nem kell részt vennie bajba került euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem lesz része a belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, sem bármely EU-hadseregnek és általában semmiféle „európai szuperállamnak\".

Cameron közölte: hivatalosan hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé a népszavazás június 23-ai időpontjáról szóló javaslatot, és ezzel az aktussal kezdődik a referendum előkészítésének törvényben foglalt folyamata.