Halálos csapás. Az odesszai légicsapás egy napon belül a második, amelyben tízen meghaltak, Josep Borrel szerint az orosz elnök a háború fokozását akarja
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: az elmúlt hónapok legjelentősebb, elsősorban a polgári infrastruktúrát, azon belül is az elektromos rendszereket célzó vasárnap esti orosz rakétatámadás azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
2024. november 19., 10:292024. november 19., 10:29
Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz elnök továbbra is meg kívánja valósítani céljait: meghódítani, leigázni, elfoglalni Ukrajnát. Egy európai, egy uniós tagjelölt országot – húzta alá.
Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottabban kellett volna fellépnie már 2014-ben, amikor Oroszország a Krímet lerohanta. „Nem lett volna szabad hagyni, hogy mindez megtörténhessen büntetlenség nélkül” – fogalmazott Borrell, majd egyértelműnek nevezte, hogy minden elmaradt lépés arra sarkallja Oroszországot, hogy még inkább elmérgesítse a helyzetet.
Kiemelte:
A főképviselő aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Kína katonai eszközöket és nagy mennyiségű lőszert biztosít Oroszországnak, Irán rakétákat és drónokat szállít Moszkva számára, Észak-Korea pedig katonákkal segítségi az orosz agressziót.
Ezen három ország támogatása nélkül Moszkva nem tudná folytani katonai törekvéseit – jelentette ki.
– emelte ki Borrell.
Eközben Oleh Kiper, a megye kormányzója a Telegramon közölte: az orosz hadsereg hétfőn rakétacsapást mért a dél-ukrajnai Odessza városára, az eddigi adatok szerint tíz ember vesztette életét, köztük hét rendőr és egy orvos.
Az ukrán főügyészi hivatal adatai szerint a halálos áldozatokon felül 44-en sebesültek meg, köztük négy gyermek. Hennagyij Truhanov, a város polgármestere közölte, hogy egy lakónegyedet ért támadás. Az ukrán légierő helyi idő szerint 12 óra 58 perckor jelentette, hogy az orosz hadsereg ballisztikus rakétát lőtt ki Odesszára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Odesszát ért rakétacsapásra a Telegramon reagálva hangsúlyozta:
Utalva Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetésére az orosz elnökkel, rámutatott arra, hogy az ukrán városok elleni hétfői támadásokat nyugati vezetők Putyinnal folytatott telefonos megbeszélései, találkozói és azután hajtották végre, hogy az orosz média azt a „hamis” állítást terjesztette, hogy Oroszország tartózkodik az efféle csapásoktól. Szerinte ezt látniuk kellene a vezetőknek „a G20-országcsoport tagjainak találkozótermeitől a világ összes fővárosáig”.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészi hivatal sajtóközleményben arról tájékoztatott, hogy
A közlés szerint a csoport újabb terrortámadásokat készített elő. A nyomozás szerint az orosz hírszerző szolgálatok a harkivi régió négy lakosát, egy szoftvermérnököt, egy volt katonát és két munkanélkülit szerveztek be. A gyanúsítottak kapcsolattartója az orosz hírszerzéssel a szakadár donyecki „népköztársaság” különleges erőinek egyik fegyverese volt. A férfiak Harkiv városában és a megyében térképezték fel az ukrán katonák tartózkodási helyeit, amelyeket átadtak az orosz hírszerzésnek.
A Donyeck megyei – orosz ellenőrzés alatt álló – Mariupol városi tanácsa a Telegramon arról számolt be, hogy
A közleményben emlékeztettek arra, hogy az oroszok májusban kezdték el a vasúti sínek lefektetését Malovodne falunál azzal a céllal, hogy összekapcsolják az új orosz vasúti pályát a Mariupol és Volnovaha közötti ággal.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 722 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, harminc tüzérségi fegyvert és 99 drónt.
Közebn hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette: Németország négyezer csúcstechnológiájú drónt szállít Ukrajnának.
– hangoztatta újságíróknak nyilatkozva.
„A négyezer egység, amely igen gyorsan leszállítható, képes lesz orosz területen 30-40 kilométeres hatótávolságon belül működésbe lépni, harci állásokat, logisztikai csomópontokat és más célpontokat támadni” – tette hozzá a miniszter.
Berlin már júniusban bejelentette, hogy több ezer drónt szállít Ukrajnának, de nem tért ki a műszaki jellemzőikre.
A csúcstechnológiával készült eszközöket a védelmi célú mesterséges intelligenciára szakosodott európai vállalat, a német Helsing gyártja, amely szeptemberben kötött szerződést az ukrán védelmi tárcával – emlékeztetett a Bild című lap.
A védelmi tárca ezúttal is elutasította az összehasonlítást. A drónok korlátozott hatótávolságú harcászati eszközök, és semmi közük a Taurushoz – közölte Natalie Jenning, a tárca egyik szóvivője.
Olaf Scholz német kancellár korábban az Oroszország és a Nyugat közötti esetleges eszkaláció veszélyére hivatkozva utasította el a Taurus rakéták szállítását. Szóvivője hétfőn megerősítette, hogy a kancellár álláspontja azután sem változik, hogy az Egyesült Államok engedélyezte a nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetését Oroszország ellen.
Kreml: Minőségileg új helyzetet teremt egy olyan döntés, amely megengedi a mélységi csapásokat Oroszország ellen
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov a The New York Times amerikai lap vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.
„Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából” – mondta Peszkov.
„Mi mindenekelőtt ebből indulunk ki” – tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.
A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, „és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni”. Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami „alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját”.
A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: „ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államok ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul”.
„Ha Kijev nagy hatótávolságú rakétákkal támadja területünket, az az Egyesült Államok és szatellitjeinek közvetlen részvételét fogja jelenteni az Oroszország elleni harci cselekményekben, valamint a konfliktus lényegének és természetének radikális megváltozását. Oroszország válasza ilyen esetben megfelelő és érzékelhető lesz” – írta az orosz diplomáciai tárca honlapján hétfőn Marija Zaharova külügyi szóvivő.
A diplomata szerint egyelőre nem világos, hogy a médiába bedobott állítások hivatalos forrásokon alapulnak-e, de egy dolog világos: az ukrán hadsereg vereségei közepette a Nyugat az Oroszország elleni hibrid hadviselés eszkalációjára teszi a tétet, és megpróbálja elérni az illuzórikus célt, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.
„Azonban semmilyen csodafegyver, amelyért (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) és kegyencei imádkoznak, nem képes befolyásolni a különleges hadművelet menetét” – fogalmazott a szóvivő.
Azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök tervet kíván előterjeszteni az ukrajnai konfliktus „befagyasztására”, Peszkov újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy erről Moszkva és Ankara között nem volt legmagasabb szintű egyeztetés. Peszkov a „befagyasztást” az orosz fél részéről elfogadhatatlannak minősítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!