Nem kizárt, hogy a szélsőségesen nacionalista SNS is helyet kap a pozsonyi kormányban
A szavazatok 29,14 százalékának megszerzésével a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű ellenzéki párt lett a győztese a szombaton tartott előrehozott szlovákiai választásoknak. Az előzetes eredmények alapján kiderült, hogy az ötszázalékos parlamenti küszöböt teljesítő hat alakulat közül a voksok 11,68 százalékának begyűjtésével a Magyar Koalíció Pártja (MKP) fennállása legjobb eredményét érte el, miközben mandátumhoz jutott a szélsőségesen nacionalista, eddig parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS).
A szlovákiai választások eredményeinek ismeretében sem tudni, hogy milyen kormánya lesz az országnak a következő négy évben. A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) megszerezte ugyan a mandátumok egyharmadát (29,14 százalék), de a kialakult erőviszonyokban rejtőző kombinációk skálája így is példátlanul szélesnek mutatkozik. A szombaton rendezett megmérettetés során a szlovákiai választópolgárok hat pártot juttattak be a pozsonyi parlamentbe. Az ellenzéki Smer-SD-t 18,35 százalékkal követi az eddigi miniszterelnök, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a szélsőségesen nacionalista Ján Slota irányította, eddig parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (11,73 százalék), a 11,68 százalékos eredményt produkáló Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Vladimir Meciar volt kormányfő vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) 8,8 százalékkal, valamint a kereszténydemokrata KDH 8,3 százalékkal. Az MKP mindenkori eredményei közül a legjobbat, a szlovákiai magyarok népességi arányánál magasabb 11,68 százalékos sikert produkált. Mindez a felvidéki alakulat politikusai szerint annak köszönhető, hogy az MKP választói bázisa stabil, fegyelmezett, ráadásul nyolcéves kormányzása során a párt egyre több szlovák rokonszenvét nyerte el, és választói buzgón szavaztak, hogy gyengítsék Slota magyarellenes pártjának esélyeit. Bugár Béla MKP-elnök az MTI-nek nyilatkozva megerősítette pártja további kormányzati ambícióit, de hozzátette: a magyar párt nem ehhez, hanem ahhoz ragaszkodik minden áron, hogy a következő kormány stabil legyen, folytassa a reformokat, és programjában méltó helyet kapjanak az MKP elsődleges törekvései. Ez azt vetíti előre, hogy a magyar párt elsődlegesen a jobbközéphez sorolt, hozzá közeli pártok, döntően az eddigi koalíciós partnerei felé tekint, de kész tárgyalni a legjobb eredményt elért Smerrel is. „Tudni kell azonban, hogy az MKP és a Smer programja korántsem nevezhető egymáshoz közelinek” – hangsúlyozta Bugár, aki szerint nem akarnak mindenáron a leendő kormánykoalíció tagja lenni, minden azon múlik, mi kerül majd bele a kormány programjába, milyen lesz a potenciális partnerek valós törekvése. Mindez a ma kezdődő koalíciós tárgyalások nyomán körvonalazódik majd, amely minden szempontból keménynek és bonyolultnak ígérkezik. „Számunkra a jövőbeni kormány programján van a hangsúly, s ebben nehéz lesz megtalálni az összhangot. A hat parlamenti párt közül ugyanis csak a Smer-SD-nek van balközép programja, míg a többi öt párt programja jobbközép” – jelentette ki tegnap Robert Fico, leszögezve: ha valóban megkapja a kormányalakítási megbízást, akkor minden parlamenti párttal tárgyalni kíván a kormányalakításról. Arra a kérdésre, vajon ez vonatkozik-e az Európában szélsőségesnek tartott SNS-re is, Fico kijelentette: pillanatnyilag senkit sem zár ki, majd emlékeztetett egy korábbi kijelentésére, miszerint nem lát semmiféle lényeges eltérést a SNS és az MKP között. Ez a kijelentés roppant kényes helyzetbe sodorhatja Bugár Béláékat, hiszen kevésbé feltételezhető, hogy az MKP kormányra lép egy olyan párttal, amely fennállása során többször hangoztatta: legszívesebben betiltaná a felvidéki magyar alakulatot. Aggodalomra ad okot, hogy Ivan Gasparovic államfő tegnap nem zárkózott el a SNS kormányzati szerepétől sem. Gasparovic jelezte, hogy ma elsőként a győztes Robert Ficót fogadja, és hallgatja meg, utána rendre tárgyal a parlamentbe bejutott pártokkal. Kérdéses tehát, hogy a szlovák államfő egy nemzetközileg elfogadhatóbb koalíciós kormány, a megkezdett reformfolyamatokat továbbvivő kabinet felállása mellett készül-e dönteni, vagy nem veti el a jobb- és a baloldali pártok közös kormányzásának lehetőségét sem.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!