Jöhetnek az újabb athéni megszorítások

Alexisz Ciprasz azután nyilatkozott erről, hogy Karolosz Papuliasz görög államfő tegnap tárgyalásokat kezdett a parlamenti pártok vezetőivel az új kormány megalakításáról, aminek révén elkerülhető lenne újabb választások kiírása. Ciprasz elmondta, hogy a megállapodásra jutott három pártnak összesen 168 képviselője van a 300 tagú parlamentben, azaz többségük van a törvényhozásban.

Korábban még úgy tűnt, hogy június közepén ismét parlamenti választásokat tarthatnak a csőd szélén táncoló országban, ha a pártoknak nem sikerül kormányt alakítani. Pénteken ugyanis kudarcot vallottak Evangelosz Venizelosznak, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetőjének kormányalakítási tárgyalásai is. A politikus hivatalosan szombat délben tájékoztatta a kudarcról Karolosz Papuliasz államfőt, akinek már csak néhány napja maradt arra, hogy kormányalakításra vegye rá a vezető pártok képviselőit.

Az államfő néhány nappal ezelőtt elsőként a május 6-i választásokon győztes konzervatív Új Demokrácia, majd a második helyezett Radikális Baloldal (Sziriza) vezetőjét bízta meg kormányalakítási tárgyalásokkal, azonban egyik politikus sem tudott élni a lehetőséggel. A pártok közötti legnagyobb nézetkülönbség a takarékossági program kérdésében alakult ki.

Az Új Demokrácia és a PASZOK a nemzetközi szervezetek által is ösztönzött megszorító intézkedések programjának továbbvitele mellett állt ki, míg a Sziriza a takarékossági program elvetését akarja. A közvélemény-kutatások szerint az Alexisz Ciprasz vezette baloldali radikális erő egy következő választáson már 28 százalékos támogatottságra számíthatna, ami 11 százalékponttal magasabb a Sziriza május 6-i választási eredményénél. (A görög választási rendszerben az első helyen végzett párt bónuszként plusz 50 helyet kap a 300 fős törvényhozásban).

Márpedig a német külügyminiszter szerint attól függ Görögország további európai pénzügyi támogatása, hogy a következő kormány tartja-e magát a takarékosság és a reformok irányvonalához. Guido Westerwelle  kifejtette: ha egy új kormány egyoldalúan felmondja a megállapodásokat, nem lesznek újabb európai pénzsegélyek sem”. Hozzáfűzte, hogy „szeretnénk, ha Görögországnak sikerülne, viszont a másik oldalról be kell tartania a reformígéreteket.”

Londoni pénzügyi elemzők úgy vélekedtek: a kiszámíthatatlanná vált görög helyzet miatt jelentős az esélye az újabb parlamenti választások kiírásának, és ha ezután olyan kormány alakul, amely elveti a külső segélyprogram feltételeit, az Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezethet.