Hétfőtől kezdve a maszkviselés a nyilvános helyeken 6 éves kortól kötelező Franciaországban
Fotó: Videófelvétel
A francia parlament megkezdte annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át; az előterjesztés miatt számos képviselőt megfenyegettek.
2022. január 03., 23:512022. január 03., 23:51
2022. január 04., 00:192022. január 04., 00:19
Az intézkedéssel a kormány célja, hogy a gyorsan terjedő omikron variánssal szemben nyomást gyakoroljon arra a csaknem 5 millió állampolgárra, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást. A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.
Az MTI ismertetése szerint a törvény azt is elő fogja írni, hogy február 15-től a második védőoltást követően legkésőbb négy hónappal mindenkinek meg kell kapnia az emlékeztető oltást is, különben az oltási igazolás érvényét veszti. A betegségen történt átesés egyetlen oltási adagnak felel meg az igazolásban. A javaslat a védettségi igazolással történő visszaéléseket a korábbiaknál szigorúbban bünteti, akár öt év szabadságvesztés és 75 ezer eurós pénzbírság is kiszabható a csalókra. Jóllehet a javaslatot a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldal nem támogatja, a kormánypárt a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták támogatásával várhatóan elfogadja.
A törvényjavaslat miatt 52 francia képviselő halálos fenyegetéseket kapott – erről Barbara Bessot Ballot, a kormányzó A Köztársaság lendületben nevű párt képviselője számolt be. Yael Braun-Pivet közölte, több politikus irodáját is megrongálták oltásellenesek: „Nem hátrálhatunk meg. A demokráciánk forog kockán” – jelentette ki a politikus. Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint a kormány a tudományt és a felelősséget választotta, miután a naponta diagnosztizált új fertőzöttek száma a múlt héten többször is meghaladta a 200 ezret, az elmúlt hét napban a napi átlag pedig 160 ezer volt. Kórházban jelenleg 19 ezer fertőzöttet ápolnak, intenzív osztályon 3500-an vannak. Mindkét szám fele annyi, mint az előző járványhullámok tetőzésekor, s a kormány továbbra is abban bízik, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően elkerülhető lesz az egészségügyi ellátórendszer lebénulása.
Hétfőtől kezdve a maszkviselés a nyilvános helyeken, a tömegközlekedési járműveken, vasúton, repülőn és taxikban 6 éves kortól kötelező, a korábbi 11 év helyett. A fertőzöttek és a kontaktszemélyek számára viszont bizonyos feltételek mellett enyhülnek a karanténkövetelmények. A vírussal fertőzött, teljesen beoltott embereknek csak hét napig kell izolálniuk magukat, a karantén hossza pedig öt napra csökkenhet azoknál, akiknél negatív a teszteredmény. A nem teljesen beoltottaknak (egy vagy két adag után) továbbra is tíz napig kell elkülönülniük, hasonlóan az oltatlanokhoz, de negatív teszt esetén az időtartam hét napra csökkenhet.
Fotó: Videófelvétel
A kontaktszemélyek közül a teljesen beoltott embereknek nem kell karanténba vonulniuk, de a fertőzött személlyel történt érintkezést követő négy napban háromszor kell magukat tesztelniük. A szűrés mindenki számára ingyenes a gyógyszertárakban. Minden más kontaktszemélynek hét napra karanténba kell vonulnia és kizárólag negatív teszt esetén hagyható el a karantén. Az éttermek és a kávéházak hétfőtől január 23-ig csakis ülő vendégeket szolgálhatnak ki, az étel- és italfogyasztás a vonatokon, a belföldi repülőjáratokon, a mozikban, színházakban és a tömegközlekedésen nem engedélyezett. Sport és kulturális események zárt térben maximum kétezer, szabadtéren pedig maximum ötezer résztvevővel rendezhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!