Messze még a vége. Izrael továbbra is a Hamász terroristáinak lefegyverzését követeli a gázai tűzszünetért
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
A közvetítő Egyiptom és Katar új izraeli javaslatot terjesztett a Hamász elé a gázai tűzszünetről – közölte hétfőn az egyiptomi állami Al Qahera News TV, de egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint a javaslat legalább két eleme nem elfogadható.
2025. április 15., 09:342025. április 15., 09:34
A Reuters által idézett Al Qahera saját forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a közvetítők a Hamász válaszát várják Izrael javaslatára.
A Hamász később a nap folyamán közleményben közölte, hogy tanulmányozza a javaslatot, és „a lehető leghamarabb” benyújtja válaszát.
A terrorszervezet megismételte alapvető követelését, miszerint a tűzszüneti megállapodásnak véget kell vetnie a gázai háborúnak, és el kell érnie a teljes izraeli kivonulást az övezetből.
Korábban a Hamász magas rangú tisztségviselője, Szami Abu Zuhri azt mondta a Reutersnek, hogy a javaslat nem felel meg a palesztin terrorszervezet azon követelésének, hogy Izrael kötelezze el magát az ellenségeskedések teljes leállítására.
A javaslatban
– mondta Abu Zuhri.
„Az ellenállás fegyvereinek átadása millió vörös vonal, és nem képezi megfontolás tárgyát, nemhogy vita tárgyát” – mondta Abu Zuhri.
Izrael nem kommentálta azonnal a bejelentett javaslatot.
Az egyiptomi állami információs szolgálat vezetője az Al Qahera című lapnak kifejtette: „A Hamász most nagyon jól tudja, hogy az idő mennyit ér, és úgy vélem, hogy az izraeli javaslatra adott válasza gyors lesz”.
Mint ismeretes, Izrael márciusban újraindította offenzíváját az enklávéban, véget vetve a január végén életbe lépett tűzszünetnek.
A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael kötelezze el magát a háború befejezése mellett, és vonja ki erőit a Gázai övezetből, ahogyan arról a január végén életbe lépett háromfázisú tűzszüneti megállapodásban megállapodtak.
„A Hamász kész egy tételben átadni a túszokat, cserébe a háború befejezéséért és az izraeli hadsereg kivonásáért” Gázából – mondta Abu Zuhri.
A katonai offenzíva múlt havi újraindítása óta az izraeli erők több mint 1500 palesztint öltek meg – közölték a gázai egészségügyi hatóságok. Több százezer embert kitelepítettek, és blokád alá vontak minden, az enklávéba irányuló ellátmányt.
Eközben
Eközben az Egészségügyi Világszervezet szerint a gázai kórházakban uralkodó állapotok „leírhatatlanok”, miután egy izraeli légicsapás miatt egy jelentős létesítmény működésképtelenné vált.
Dr. Margaret Harris szóvivő a BBC-nek elmondta, hogy „támadás támadás után” érte a kórházakat és az egészségügyi dolgozókat, és a területet sújtó izraeli blokád miatt kritikusan kevés az orvosi ellátás.
Vasárnap a gázavárosi al-Ahli kórház személyzete azt mondta, hogy egy izraeli csapás megsemmisítette a laboratóriumot és megrongálta a sürgősségi osztályt. Közvetlen áldozatokról nem számoltak be, de elmondták, hogy egy gyermek meghalt az ellátás megszakadása miatt.
A kórházat az anglikán egyház működteti, amelynek püspökei azt mondták, hogy osztoznak a palesztinokkal a támadás miatti „gyászban, bánatban és felháborodásban”, és felszólították Izraelt, hogy állítását bizonyítékokkal támassza alá.
Izraeli légicsapás ért egy gázai kórházat, amely az utolsó teljesen működő egészségügyi intézmény volt a térségben. Az al Ahli Arab Kórházat sújtó támadás következtében a kórház intenzív és sebészeti osztálya súlyosan megsérült, és az épület romba dőlt.
A gázai tűzszünet akkor ért véget, amikor Izrael négy héttel ezelőtt újraindította légi és szárazföldi hadjáratát, mondván, hogy
Az al-Ahli kórházat vasárnap éjfél körül két rakéta találta el – a háború kezdete óta ez már az ötödik találat volt.
A jeruzsálemi anglikán egyházmegye szerint a kétszintes genetikai laboratóriumot lerombolták, a gyógyszertár és a sürgősségi osztály épülete pedig megrongálódott. A környező épületek is megsérültek, köztük a Szent Fülöp-templom.
Az egyházmegye szerint
A támadásnak nem voltak áldozatai, de egy gyermek, aki korábban fejsérülést szenvedett, meghalt a sietős evakuálás következtében – tették hozzá.
Az izraeli külügyminisztérium szerint a művelet „pontos csapás volt egyetlen épületre, amelyet a Hamász terrorista parancsnoki és irányító központként használt”, és ahol „nem folyt orvosi tevékenység”.
Azt is hangsúlyozta, hogy „korai figyelmeztetést” adtak ki, és hogy
A Hamász „kegyetlen bűncselekményként” ítélte el a támadást, és elutasította azt az állítást, hogy katonai célokra használta volna a létesítményt.
Március 23-án az izraeli hadsereg csapást mért a Nasszer kórház sebészeti osztályára a déli Hán Junisz városában, megölve a Hamász pénzügyi vezetőjét, Iszmail Barhúmot és egy másik személyt.
A Hamász szerint Barhúmot egy korábbi izraeli támadásban elszenvedett sérülései miatt kezelték. A hadsereg ezt cáfolta, mondván, hogy
Az izraeli hadsereg által a Hamász megsemmisítésére indított hadjárat válasz a 2023. október 7-én elkövetett, példátlan, határokon átnyúló támadásra, amelyben mintegy 1200 embert öltek meg és 251 embert ejtettek túszul.
A terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint azóta több mint 50 980 ember halt meg Gázában.
A januárban kezdődött és két hónapig tartó tűzszüneti megállapodás értelmében a Hamász 33 izraeli túszt – közülük nyolc halottat – és öt thaiföldi túszt engedett szabadon, cserébe mintegy 1900 palesztin fogolyért és a Gázába érkező humanitárius segélyek számának növekedéséért.
Izrael március 18-án újrakezdte offenzíváját, azzal vádolva a Hamászt, hogy nem fogadta el a megállapodás első szakaszának meghosszabbítására és a még mindig fogva tartott 59 túsz közül többnek a szabadon bocsátására vonatkozó javaslatot.
A Hamász azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette az eredeti megállapodást, amely szerint a második szakaszban átadják az összes még élő túszt, és végleg lezárják a háborút.
Kaja Kallas: az EU felszólítja Izraelt, hogy állítsa le a telepek bővítését
Felszólítjuk Izraelt, hogy állítsa le a telepek bővítését; szankciókat vezettünk be a szélsőséges telepesekkel szemben, és azon dolgozom, hogy további korlátozó intézkedésekben is konszenzus szülessen az Európai Unióban – jelentette ki a kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Kaja Kallas Muhammad Musztafával, a Palesztin Hatóság miniszterelnökével, és Dubravka Suicával, a Földközi-tenger térségéért felelős uniós biztossal tartott közösen sajtótájékoztatót a két fél közötti első, úgynevezett magas szintű párbeszédet követően.
Kallas hangsúlyozta:
Ciszjordániában komoly aggodalomra ad okot a helyzet romlása: több tízezer embert kitelepítettek, valamint korlátozták az alapvető szolgáltatások – mint az egészségügy és az oktatás
– elérését. Az EU határozottan ellenzi Izrael telepespolitikáját, különösen Kelet-Jeruzsálemben és annak környékén – húzta alá.
Az Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet közötti gázai fegyveres konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy az Európai Unió álláspontja egyértelmű: nincs katonai megoldás erre a háborúra, a tárgyalások újraindítása az egyetlen út, hogy mindkét oldalon megszűnjön a szenvedés.
A főképviselő továbbá kifejezte szolidaritását a palesztin néppel a Gázában tapasztalt súlyos veszteségek miatt, elítélte a humanitárius segélyek blokádját, és felszólította Izraelt a segélyezés teljes helyreállítására.
Mint mondta a hétfői tanácskozás nemcsak a sürgős problémákat érintette, hanem a hosszú távú együttműködés alapjait is lefektette.
Az EU elismeri a Palesztin Hatóság reformtörekvéseit, amelyek kulcsfontosságúak a Gázai övezet jövőbeni kormányzásához, és felhívta a figyelmet arra, hogy az EU hétfőn egy új többéves támogatási csomagot hagyott jóvá a palesztinok számára, amely 1,6 milliárd eurót jelent a következő két évre.
Muhammad Musztafa nyilatkozatában arról beszélt, hogy Izrael több mint 50 ezer embert ölt meg Gázában, Ciszjordániában pedig tömeges kitelepítések és földelkobzások zajlanak egyre gyorsabb ütemben.
„Amit tapasztalunk, az nem csupán egy háború – ez kísérlet egy népnek és törekvéseinek eltörlésére” – hangsúlyozta.
Mint mondta, tartós béke csak akkor lehetséges, ha van elszámoltathatóság, és Izraelt felelősségre kell vonni a Gázában elkövetett bűntettekért, valamint a nemzetközi jog megsértéséért Ciszjordániában és Gázában. Figyelmeztetett, hogy a hallgatás és halogatás a büntetlenséget táplálja.
Kiemelte: „életeket kell menteni”, a túszokat és fogvatartottakat szabadon kell engedni, és a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a rászorulókhoz.
Hangsúlyozta Gáza újjáépítésének sürgősségét a lakosság kitelepítése nélkül. Az EU és az Iszlám Együttműködés Szervezete által támogatott arab újjáépítési terv világos megoldási irányt kínál erre – jelentette ki.
Szavai szerint a palesztin fél elköteleződött a béke és reformok iránt, és stratégiai partnerséget kíván kiépíteni az EU-val az úgynevezett Új Mediterrán Paktum keretében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Palesztin Hatóság politikai vagy gazdasági gyengítése nemcsak a palesztinokat veszélyezteti, hanem az egész térség stabilitását.
Musztafa köszönetét fejezte ki azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek már elismerték az önálló Palesztinát, és felszólította azokat az országokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy mielőbb ismerjék el a palesztin államiságot.
Dubravka Suica ismertette a hétfőn, az Európai Bizottság által bejelentetett 1,6 milliárd eurós támogatási csomag részleteit.
Mint mondta, néhány héten belül elindítják a palesztinokat támogató donorplatformot, hogy biztosítsák a támogatási csomag átlátható végrehajtását és nyomon követhessék a reformokat.
„A mi támogatásunk kulcsfontosságú, de önmagában nem elég. A cél, hogy ez a támogatás ösztönző legyen más – különösen arab – donorországok bevonására, és Izrael is játsszon szerepet például a palesztin vámbevételek felszabadításával. Ők is részesei kell, hogy legyenek a megoldásnak” – hangsúlyozta az Európai Bizottság tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!