Iráni válasz a szankciókra

A hivatalos parlamenti ülés előtt a képviselők részt vettek egy zárt ajtók mögötti tanácskozáson Manusehr Mottaki külügyminiszterrel, s megvitatták a BT határozatát, illetve Irán arra adandó válaszát. „Az iráni kormány egyetért a parlamenttel abban, hogy felül kell vizsgálni az IAEA-val folytatott együttműködést” – mondta Mottaki a zárt ajtók mögött zajló tanácskozás után a félhivatalos Fars hírügynökségnek.

Tiltó BT-határozat
Az ENSZ BT szombaton egyhangúlag elfogadta az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatot. A két hónapja tartó kemény tárgyalások eredményeképpen megszavazott határozat célja újra a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Iránt, hogy tisztázza atomhatalmi ambícióit.
A határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan sugárzó anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek elősegíthetik az iráni atom- és rakétaprogram fejlesztését, felhasználhatók urán dúsítására és feldolgozására, illetve nehézvíz és atomfegyverek célba juttatására alkalmas rendszerek előállítására. A tilalom vonatkozik ilyen anyagok és technológiák iráni importjára is.
A BT-határozat befagyasztja olyan kulcsfontosságú vállalatok és magánszemélyek vagyonát, amelyek, illetve akik részt vesznek az iráni nukleáris programban, és szerepelnek az ENSZ listáján. Megköveteli továbbá Teherántól, hogy vessen véget az urándúsítással kapcsolatos mindennemű tevékenységének és kutatómunkájának, amelynek révén atomerőművekhez szükséges üzemanyagot vagy atomfegyverhez szükséges töltetet állíthat elő.

Ahmadinezsád: Irán
nukleáris ország
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint a Nyugatnak bele kell törődnie, hogy együtt kell élnie az atomenergiát hasznosító Iránnal, az ENSZ BT határozatát pedig papírfecninek nevezte, amely nem oszthatja meg az iráni népet. „Tetszik, nem tetszik, Irán nukleáris ország, és a Nyugat érdeke, hogy együtt tudjon élni vele” – hangoztatta Ahmadinezsád. Az iráni elnök szerint hamarosan meg fogják bánni voksukat azok az országok, amelyek támogatták a BT-határozatot. „Meg akarták ijeszteni a népet, az irániak azonban nem nyugtalankodnak a határozat miatt, és februárban meg fogják ünnepelni az ország nukleáris vívmányait” – mondta Ahmadinezsád. Az iráni elnök nem pontosította, mit is ünnepelnének majd, de Mehdi Mosztafavi külügyminiszter-helyettes tegnap kijelentette, Irán februárban elkezdi a nukleáris fűtőanyag ipari léptékű és célú gyártását.
Az iráni külügyminisztérium közleményében úgy reagált a fejleményekre, hogy a határozattal a BT túllépte a hatáskörét. Az iráni ENSZ-nagykövet kettős mérce alkalmazásával vádolta az ENSZ-testületet, szemére vetve, hogy Teherán ellen szankciókat rendel el, miközben nem vesz tudomást Izrael nukleáris arzenáljáról. Irán vasárnap megkezdte 3000 urándúsító centrifuga telepítését Natanzban, válaszul az ENSZ BT előző nap elfogadott határozatára, közölte Ali Laridzsáni atomügyekben illetékes iráni főtárgyaló.
A Fars hírügynökség szerint Irán olajipari minisztere kijelentette: Teherán „önvédelmi fegyverként” használhatja olajexportjának ügyét az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi vitában. „Ha szükséges, Irán bármilyen fegyvert felhasznál önmaga védelmére” – mondta Kazem Vaziri-Hamaneh, aki felszólította az európai országokat: „tartózkodjanak a helytelen döntésektől”, ha azt akarják, hogy az iráni olajexport folyamatos maradjon.

Nemzetközi egyetértés
A Bush-kormányzat reményét fejezte ki, hogy az ENSZ BT-határozat révén az egyes országok szigorúbb intézkedéseket hozhatnak Irán ellen. Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár ugyanakkor további intézkedéseket szorgalmazott a nemzetközi közösség részéről.
Oroszország korábban kelletlenül állt hozzá a BT-határozathoz, de Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök szombati telefonbeszélgetésük alkalmával egyetértésre jutottak abban, hogy „előre kell lépni” a szankciók ügyében.
Az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkva gazdasági érdekeit figyelembe veszi az Iránról szóló BT-határozat, amely kompromisszum eredménye. Szergej Lavrov hétfőn kijelentette: az orosz gazdasági érdekeket teljes mértékben figyelembe vették e dokumentum elfogadásánál, s a nem tiltott orosz–iráni kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok zavartalanul fenntarthatók.
A német kormány vasárnap üdvözölte az Irán elleni ENSZ-szankciókat, Franciaország pedig óva intette Iránt a „teljes elszigetelődéstől”. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Mohamed el-Baradei jelezte, hogy az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő ENSZ-szervezet  kész megvalósítani a Biztonsági Tanácsnak az iráni atomprogram ügyében hozott büntetőintézkedéseit. A főigazgató 60 napon belül köteles jelentést tenni a IAEA kormányzótanácsának arról, hogy Irán betartotta-e a BT-határozat rendelkezéseit.
A kínai vezetés az iráni atomprogramról szóló tárgyalások újrafelvételét sürgette. Peking ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ENSZ-szankciók valószínűleg nem oldják meg a konfliktust. n Hírösszefoglaló

--------------