Remény. Trump szerint Irán hajlik a megegyezésre, többek között vállalta, hogy nem lesz atomfegyvere
Fotó: Facebook/U. S. Central Command
Miközben továbbra is zajlik az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, Donald Trump szerint hétfőn is folytatódtak az egyeztetések vezető iráni tisztségviselőkkel a vasárnapi „konstruktív” első tárgyalásokat követően – az amerikai elnök erről Floridában beszélt újságírók előtt.
2026. március 24., 08:292026. március 24., 08:29
Donald Trump jelezte, hogy amennyiben a következő öt napban az Iránnal folytatott tárgyalásokon előrehaladást sikerül elérni, akkor az a katonai konfliktus lezárásához vezet.
Elmondta, hogy az iráni vezetéssel tartott megbeszéléseken rész vett Jared Kushner üzletember, diplomata, aki egyben az elnök veje.
Az elnök értékelése szerint
Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, akkor folytatódnak a bombatámadások Irán ellen.
Trump a CNN-nek elmondta: tizenöt pontos megállapodást értek el Iránnal, ebből azt említette, miszerint Teherán vállalja, hogy nem törekszik atomfegyver birtoklására.
A tárgyalások tényéről szóló iráni cáfolatra reagálva az elnök megjegyezte, hogy az csak jele az Irán vezetésén belüli kommunikáció hiányának, ami a kommunikációs rendszerekben okozott károknak köszönhető.
Trump arra utalt, hogy Mohammad Baker Kalibaf,
Az iráni Forradalmi Gárda szerint újabb támadásokat indítottak amerikai célpontok ellen, Trump szavait pedig „hatástalan pszichológiai hadműveletként” jellemezték, amely nincs hatással Teherán harcára.
Trump elmondása szerint az eredeti amerikai katonai tervekben az szerepelt, hogy kedden légicsapást intéznek Irán legnagyobb, elektromos áramot előállító erőműve ellen, ez került le a napirendről a katonai csapások részleges felfüggesztésével.
Donald Trump hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak továbbra is az a legfőbb célja, hogy Iránt megfossza az atomfegyver birtoklásának lehetőségétől, valamint hozzátette, az amerikai követelések közé tartozik, hogy az iráni vezetés átadja az ország birtokában lévő állítólag mintegy több száz kilogram magas fokon dúsított uránt.
Megjegyezte, hogy az apja halála után frissen hivatalba került Modzstaba Hamenei ajatollah eddig nem mutatkozott, és nem tudni, hogy egyáltalán életben van-e.
A háttérben intenzív kapcsolatok folynak Washington és Teherán között – Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Abbász Aragcsi, az iszlamista Irán külügyminisztere részvételével – Katar és Törökország közvetítésével egy megállapodás eléréséért.
A tárgyalások a Hormuzi-szoros megnyitásáról és egy lehetséges tűzszüneti megállapodásról szólnak.
Egy lehetséges megállapodás azt jelentené, hogy Irán az első szakaszban engedélyezné a Hormuzi-szoros újranyitását, miközben az Egyesült Államok tartózkodna az iráni erőművek támadásától.
A második szakaszban ezután
Donald Trump amerikai elnök hétfőn, március 23-án közölte, hogy az Egyesült Államok és Irán „az elmúlt két napban nagyon konstruktív és gyümölcsöző megbeszéléseket folytatott a közel-keleti konfliktus teljes és végleges rendezéséről”.
Egyébként az amerikai elnök bejelentése nyomán emelkedni kezdtek a tőzsdeindexek, a kőolaj ára pedig csökkenésnek indult: a Brent hordónkénti ára 10,92 százalékkal 99,94 dollárra csökkent, ami annyit jelent, hogy március 11. óta először esett 100 dollár alá – igaz, kedden reggel ismét meghaladta a 100 dollárt.
Izrael támogatta egy nagyszabású csapás lehetőségét az iráni energiainfrastruktúra ellen, annak ellenére, hogy azt várták, hogy Irán visszavág hasonló célpontok ellen Izraelben. Egy diplomáciai tisztviselő azonban azt mondta, hogy Izrael várhatóan összhangban lesz Trump döntéseivel – írja a Ynet izraeli hírportál.
Egyébként
Izraelben a Haifa melletti Neser településen iráni rakéták csapódtak be, és az izraeli parlament ülését is rakéták miatti légvédelmi riadó miatt kellett berekeszteni.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: Donald Trump úgy értékeli, hogy a katonai eredményeket most megállapodássá lehet konvertálni, ami „biztosítja létfontosságú érdekeinket”, ugyanakkor Izrael még folytatja csapásait Irán és a Teherán által finanszírozott Hezbollah síita terrorszervezet libanoni állásai ellen.
Az izraeli hadsereg szerint sikerült csapást mérniük a Forradalmi Gárda teheráni központjára és számos egyéb katonai épületre.
Ugyanakkor Mohsen Rezai, Modzstaba Hamenei legfőbb iráni vezető vezető katonai tanácsadója arról beszélt:
Eközben Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem szabad olyan illúziót táplálni, hogy az iráni konfliktus rövid időn belül véget ér.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia továbbra sem kíván részt venni a hadműveletekben.
Starmer a londoni parlament alsóházának bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság hétfői meghallgatásán kijelentette: arra intette stábját, hogy „ne essenek hamis komfortérzetbe”, és ne áltassák magukat azzal, hogy az iráni háborúnak hamarosan vége lesz.
Hozzátette: a kormány vizsgálja, hogy milyen módon lehet fellépni a megugrott energiahordozó-árakat kihasználó nyerészkedéssel szemben, és ebben az összefüggésben tanulmányozza azt is, hogy milyen pótlólagos intézkedési jogkörökkel ruházhatja fel a brit verseny- ás piacfelügyeletet (Competition and Markets Authority, CMA).
Starmer úgy fogalmazott: véleménye szerint ezen a területen nem elégségesek a jelenleg érvényes szabályozások.
Arra a felvetésre, hogy Nagy-Britannia milyen módon vehet részt az iráni hadműveletekben, a brit miniszterelnök megerősítette azt a korábban is hangoztatott álláspontját, hogy bármiféle háborús részvételhez jogi megalapozottságra és átgondolt, életképes tervekre van szükség.
„Ezért nem csatlakoztunk az Irán elleni csapásmérésekhez” – tette hozzá.
– fogalmazott a hétfői parlamenti meghallgatáson a brit kormányfő.
Arra a felvetésre, hogy egyes aggályok szerint Irán esetleg megkísérelhet egy rakétatámadást London ellen, Keir Starmer leszögezte, hogy ez nem ad okot aggodalomra, mivel a brit fegyveres erők, valamint a biztonsági és a hírszerző szolgálatok „a nap 24 órájában, heti hét nap őrködnek Nagy-Britannia biztonságán, és nagyon jó munkát végeznek”.
Az utóbbi napokban elhangzott egyöntetű szakértői nyilatkozatok szerint Iránnak nincs ilyen nagy hatótávolságú csapásmérő kapacitása, annak ellenére sem, hogy a teheráni rezsim a múlt héten két ballisztikus rakétával is támadást kísérelt meg az indiai-óceáni Diego Garcia szigeten működő, Irántól csaknem négyezer kilométerre lévő brit–amerikai légi és haditengerészeti támaszpont ellen.
Az incidensről hivatalos tájékoztatás nem hangzott el, de amerikai médiaértesülések szerint az egyik rakéta a támaszponttól távol megsemmisült, a másikat ugyancsak a támaszponttól távol egy amerikai hadihajó lelőtte.
Eközben hétfőn az izraeli hadsereg közölte: a Dávid Parittyája nevű rakétavédelmi rendszer hibája miatt csapódott be két iráni rakéta Izrael déli részén a minap és okozott sebesülést több tucatnyi embernek, valamint jelentős anyagi kárt.
Nem fejtették ki, hogy milyen hibáról van szó, csak annyit mondtak el az esetekkel kapcsolatban, hogy készletgazdálkodási okból és az Irán elleni háború elhúzódásától tartva használták ezúttal a Dávid Parittyáját, vagyis a három rétegű rakétavédelmi rendszer középső elemét, amely a ballisztikus rakéták és a 40-300 kilométer hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek elfogására alkalmas optimálisan.
A szombaton Arad és Dimona városok területén becsapódó, Kadr típusú iráni rakéták viszont mintegy ezer kilométeres távolságból támadtak, ami ellen már a rakétavédelmi rendszer legköltségesebb eleme, a Nyíl nevű az optimális.
Az izraeli rakétavédelmi rendszer harmadik eleme a Vaskupola, és ezenkívül van még egy lézeres rakétaelhárító rendszer is.
A szombat esti kudarc után a hadsereg közölte, hogy a háború kezdete óta Irán 440 ballisztikus rakétával támadta Izraelt, és ezeknek 92 százalékát sikerült elfogni.
Mi áll az Irán elleni akció időzítésének hátterében?
Kevesebb mint 48 órával az amerikai–izraeli katonai támadás Irán ellen történő megindítása előtt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntő jelentőségű telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel – állítják a Reuters által idézett források.
A beszélgetés egy kulcsfontosságú pillanatban zajlott le, amikor a hírszerző szolgálatok információi ritka lehetőséget jeleztek az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei likvidálására.
Netanjahu azt állította, hogy az iráni vezetés közelgő teheráni találkozója egyedülálló lehetőséget kínál egy „lefejezésre”, az Izrael által gyakran alkalmazott stratégiára.
Források szerint a legfrissebb információk azt mutatták, hogy a találkozót előrehozták, ami sürgette a döntés meghozatalát. Trump elvben már jóváhagyta a katonai műveletet, de még nem határozta meg a pontos időpontot, sem az Egyesült Államok részvételének mértékét.
Netanjahu egyik legfőbb érve az volt, hogy Irán állítólag részt vett egy 2024-es összeesküvésben, amelynek célja Trump meggyilkolása volt, megtorlásul Kasszem Szolejmani tábornok meggyilkolásáért.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter később utalt arra, hogy a bosszú is szerepet játszott a végső döntésben.
A támadást megelőzte egy júniusi izraeli offenzíva az iráni nukleáris és rakétalétesítmények ellen, amelyet az USA beavatkozása követett.
Az Izrael és az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közötti katonai együttműködés fokozódott, miközben Irán továbbra is támogatta olyan csoportokat, mint a Hamász és a Hezbollah.
A február 28-án indított csapásokban Hamenei meghalt, amit Trump hivatalosan is megerősített.
Irán amerikai és öböl-menti szövetséges célpontok elleni támadásokkal válaszolt, ami több ezer civil és katonai áldozatot, néhány fontos tengeri útvonal lezárását és a kőolajár történelmi emelkedését eredményezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.
Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.
Nemzetközi művelet keretében őrizetbe vették a KillSec nevű hackercsoport felételezett vezetőjét a kelet-spanyolországi Alicantéban – közölték a spanyol hatóságok csütörtökön.
A fideszes országgyűlési képviselőt, volt kulturális és innovációs minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják az NKA által kifizetett támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.
Romániának támogatnia kell a vertikális gázfolyosó fejlesztését és az Egyesült Államokkal való partnerség megerősítését, de egyértelműen megkülönbözteti a szállítási infrastruktúra fejlesztését és az amerikai LNG beszerzését – jelentette ki Ilie Bolojan.
Egy, a 25 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadásokhoz hasonló katasztrófát sikerült megelőzni – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután hajszál híján megakadályozták egy repülőgép katasztrófáját.
Románia számára fontos az Egyesült Államokkal fennálló jó viszony, mint ahogy a Vertikális folyosó is, de ettől a gázvásárlások esetében továbbra is a versenyképes ár a legfontosabb tényező – jelentette ki Oana Țoiu.
Semmitmondó nyilatkozatban reagált a washingtoni külügyminisztérium a botrányra, amely amiatt tört ki, hogy Kimnerly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete a román kormány megbuktatásáról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!