Csapások. Az amerikai hadsereg iráni rakétaállásokat lőtt
Fotó: U. S. Central Command
Több mint egy hónap után ismét fellángoltak a harcok Irán és az Egyesült Államok között: Irán vasárnap megtorlást hajtott végre az amerikai erők ellen, miután az amerikai hadsereg iráni rakétavetőket támadott meg – közölte egy amerikai illetékes.
2026. augusztus 31., 08:432026. augusztus 31., 08:43
A Jordániára kilőtt iráni rakétákat elfogták – mondta a tisztségviselő a CNN szerint –, és eddig nem érkezett jelentés becsapódásról.
A támadásokra azután került sor, hogy
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte, hogy Irán Kharg-szigeti energia-központját porrá robbantják-
„A Kharg-szigetet porrá robbantják!!! DJT elnök” – írta Trump a közösségi médiában, de további részleteket nem közölt.
A bejegyzéshez egy mesterséges intelligencia segítségével létrehozott videót mellékelt.
Irán Iszlám Forradalmi Gárdája helyi idő szerint hétfőn kora reggel közölte, hogy
– derül ki az IRIB állami műsorszolgáltató által közzétett nyilatkozatból.
A jordániai fegyveres erők hétfőn közölték, hogy a légvédelmi rendszerek elfogták és megsemmisítették a királyság légterébe behatoló nyolc rakétát. A hadsereg szerint a lövedékeket még mielőtt bármilyen veszélyt jelenthettek volna a civilekre vagy a vagyonra, hatástalanították – közölte az állami Petra hírügynökség.
Az amerikai erők vasárnap kora délután két iráni indítóállást támadtak meg a Larak-szigeten – közölte Tim Hawkins százados, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szóvivője.
Az iráni félhivatalos Farsz hírügynökség szerint a lakosok robbanást hallottak a sziget közelében. A Forradalmi Gárda szerint az amerikai támadás következtében iráni katonák és civilek vesztették életüket
A CENTCOM a múlt héten befejezte a tengeri aknák eltávolítását a vízi út nemzetközi hajózási útvonalairól – közölte a Trump-kormány. Donald Trump elnök kedden kijelentette: „Irán értesítést kapott arról, hogy bármely hajót vagy csónakot, amely új aknákat helyez el, azonnal és szisztematikusan megsemmisítenek.”
A támadásokra akkor került sor, amikor Irán és Omán továbbra is tárgyalásokat folytat egy javasolt megállapodásról, amelynek célja a szoroson – a világ egyik legfontosabb energetikai szűk keresztmetszetén – átmenő tengeri forgalom helyreállítása.
A regionális közvetítők, köztük Katar, támogatták a tárgyalásokat, míg az iráni tisztségviselők többször is összekapcsolták a szoroson átvezető hajózás jövőjét a Washingtonnal folytatott szélesebb körű megbeszélésekkel és a regionális biztonsági fejleményekkel.
A Fehér Ház csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok és Irán között jelenleg nincsenek folyamatban lévő tárgyalások a hat hónapja tartó háborúval kapcsolatban.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Trump az elmúlt hetekben inkább Irán gazdaságára nehezedő nyomás növelésére összpontosított, mint katonai akciókra, és a múlt héten azt állította, hogy az Egyesült Államok pénzügyi ereje „egy nagyon nagy győzelem felé” fogja terelni az országot.
Az amerikai Ppénzügyminisztérium súlyos új szankciókkal fenyegette azokat az országokat, amelyek nem hajlandók megszakítani gazdasági kapcsolataikat Iránnal, és ezt „gazdasági D-napnak” nevezte.
Eközben vasárnap az olajárak megugrottak a kölcsönös csapások után.
A nemzetközi referenciaárfolyamnak számító Brent-nyersolaj ára 2,8 százalékkal, hordónként 90,57 dollárra emelkedett, míg az amerikai nyersolaj ára 2,7 százalékkal, hordónként 85,64 dollárra nőtt.
Egységre szólította a muzulmán országokat a legfőbb iráni vezető
Irán legfőbb vezetője, Modzstaba Hamenei felszólította a muszlim országokat – különösen az öböl-menti államokat –, hogy egyesüljenek az általa „igazi ellenségnek” nevezett erővel szemben, és kijelentette, hogy a muszlimok közötti megosztottság az ellenfeleik érdekeit szolgálja.
Az üzenetet Hamenei Telegram-fiókján tették közzé az Iszlám Egység Hete alkalmából, amely Mohamed próféta születésnapját ünnepli.
Az üzenet a muszlimok egységére, a különböző területeken való együttműködésre és a kölcsönös védelemre szólított fel, kijelentve, hogy bárki, aki „tudatosan vagy tudat alatt” megosztottságot kelt a muszlimok között, az iszlám ellenségeinek segít. Felvetette azt a kérdést, hogy vajon a palesztinok „ennyire tehetetlenek” maradtak volna-e, ha a muszlimok egységesek lettek volna.
Hamenei hat hónapja megsérült az iráni háborút elindító amerikai–izraeli légitámadások során, amelyek során apja és előző legfőbb vezetője, ajatollah Ali Hamenei életét vesztette, azóta nem jelent meg a nyilvánosság előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!