Aratáskor csak aprópénzért lehet értékesíteni a szalmás gabonát, de később sem várhatók jobb kilátások
Fotó: Veres Nándor
Közeledik az aratási idény, azonban a gabonatermesztő gazdák sok jóra nem számíthatnak. A gabonakereskedők a tavaly őszi felvásárlási árak egyharmadát, vagy jó esetben a 40 százalékát kínálják a termelőknek. Az ukrajnai gabona esetében szeptember derekáig meghosszabbított uniós importtilalom némileg segít a kialakult piaci helyzeten, de a kelet-európai szakmai szervezetek sokkal határozottabb lépéseket várnak Brüsszeltől. Magyarországi agrárszakemberek szerint az idei a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.
2023. június 10., 15:202023. június 10., 15:20
2023. június 10., 16:472023. június 10., 16:47
A nyári aratási idény közeledtével riadalmat kelt a gazdák körében a szalmásgabona alacsony felvásárlási ára. Az ukrajnai Kahovka-gát felrobbantása után a nemzetközi tőzsdéken 3 százalékkal emelkedett a búza és egy százalékkal a kukorica tonnánkénti ára, de mindebből a kelet-európai gazdák semmit nem érzékelnek. A romániai és a magyarországi piacon a nagybani gabonafelvásárlók jóval alacsonyabb árat kínálnak az amerikai és az európai tőzsdéken jegyzett, tonnánként 1100 lej körüli búzaárhoz képest.
Petőházi Tamás, a magyarországi Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az agrarszektor.hu mezőgazdasági portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, a tavaly év végi 130-150 ezer forintos tonnánkénti gabonaár helyett jelenleg 52-53 ezer forintot (mintegy 700 lej) ajánlanak a búzáért.
Az őszi magágyelőkészítés, műtrágyázás, vetés és a növényvédelmi munkálatok a korábbinál jóval magasabb inputanyagárakon történtek. Petőházi Tamás szerint a kedvező időjárásnak köszönhetően magas hektárhozamok várhatók búzából és árpából is, de az önköltségi ár így is csak 7-8 ezer kg körüli hektárátlagon térülhet meg a termelőnek. A szakember szerint a környező országokban is jó gabonatermés várható, ami tovább csökkenti a kelet-európai gazdák értékesítési lehetőségeit.
A magyar piachoz hasonlóan a romániai gabonakereskedők is ezer lej alatti tonnánkénti árat kínálnak a búzáért, ami aratásig várhatóan csökkenni fog. Az érdekvédelmi szervezetek szerint sok tavalyi gabona vár értékesítésre a gabonasilókban, így a legtöbb gazda arra kényszerül, hogy aratáskor adjon túl az idei hozamon. A termelők között vita folyik arról, megéri-e a gazdáknak a késő őszi, téli vagy a jövő tavaszi jobb ár reményében tárolni legalább a termés egy részét, amire szakemberek, gabonakereskedők sem tudnak egyértelmű választ adni.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint 2023 a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.
A kelet-európai gazdák tüntettek kedden, Brüsszelben. Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: elutasítjuk a kettős mércét, amivel az Európai Bizottság kezeli az ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importját.
A kelet-európai gabonapiac válságát némiképp mérsékli, hogy az Ukrajnával határos öt uniós tagállam közös fellépésének köszönhetően az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozó importtilalmat. Ukrajnában mintegy húsz százalékos terméscsökkenéssel számol a kijevi mezőgazdasági minisztérium, a gabona vetésterülete hatmillió hektárral csökkent a háború előtti 2021-es esztendőhöz képest.
ugyanakkor a következő évekre mintegy félmillió hektár terület marad öntözési lehetőség nélkül. A kijevi mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a katasztrófa sújtotta területen eddig szalmásgabonát, zöldségeket, olajos magvakat és dinnyét termesztettek. Öntözés nélkül a zöldségtermesztés megszűnik, gabonát pedig csak extenzív módon, alacsony hozammal tudnak termeszteni.
A V4 országok agrárkamaráinak vezetői a hét elején egy magyarországi tanácskozáson megállapították, hogy Ukrajnából a kelet-európai piacra vámmentesen beérkező nagy mennyiségű gabona olyan súlyos zavarokat okozott a lengyel, cseh, szlovák és magyar piacon, hogy jelenleg csak felszíni kezelés a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom. A mezőgazdasági kamarák képviselői szerint a négy ország élelmiszerpiacán sokkal súlyosabb gondok vannak, mint ahogy az első látásra tűnik. Nem csak a kalászosok, a kukorica és az olajos magvak eddigi importja okoz hatalmas károkat a gazdáknak, hanem mélyen az európai piaci árak alatt érkező más ukrán mezőgazdasági termékek is, mint például a baromfihús, méz és tojás.
A V4 országok mezőgazdasági szakemberei azt is kifogásolják, hogy az Európai Bizottság tavaly nyári döntésével az európai piacra zúdított ukrán mezőgazdasági termékek nem felelnek meg a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Az agrárkamarák vezetői kettős mércéről beszéltek a magyarországi Mezőfalván megtartott csúcstalálkozójukon. Miközben az uniós tagországokban megtermelt élelmiszert szigorú növény- és állatvédelmi szabályok alapján állítják elő, az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek könnyen átcsúsznak mindenféle ellenőrzésen, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az uniós gazdák számára, ugyanakkor az ukrán termékek a fogyasztók egészségét veszélyeztetik.
Petre Daea román mezőgazdasági miniszter a napokban a magyar kormányt tette felelőssé azért, hogy késik az Európai Bizottság által megígért 100 millió eurós támogatás a kelet-európai országok gabonatermelői számára.
mert addig az Európai Unió nem fizeti ki a romániai gabonatermesztő gazdáknak járó kárpótlást sem” – fogalmazott a bukaresti tárcavezető az Agerpres hírügynökségnek. Az uniós keretösszegből az Európai Bizottság közel 30 millió eurót ígért Romániának.
Nagy István agrárminiszter az MTI-nek azt mondta, hogy az ukrajnai gabonatermékekre vonatkozó, a június 5-i dátummal megszületett importkorlátozással egy időben
amellyel megszűnik minden korábban bevezetett egyoldalú nemzeti kereskedelmi intézkedés, így csak az uniós rendeletben szereplő négy terményre vonatkozó importkorlátozás marad érvényben.
Nagy István hangsúlyozta, a tranzitszállítmányok továbbra is akadálytalanul haladhatnak át az országon. ,,A magyar kormány amellett, hogy minden erőfeszítést latba vet a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók védelmében, támogatja a szolidaritási folyosók eredeti célját, mely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a rászoruló harmadik országokba juthassanak el” – fogalmazott a magyar agrártárca vezetője.
Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. Az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kérik.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!