Háromezer nukleáris centrifugát szerelne fel Teherán 2007 márciusáig

Irán nem tart Izraeltõl


Efrajim Szneh izraeli védelmiminiszter-helyettes tegnap közölte: „a katonai megoldást utolsó lehetõségként fontolóra kell venni” annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverekre tegyen szert. Jahja Rahim Szafavi tábornok, az iráni forradalmi gárdák - a rezsim ideológiai hadseregének – fõparancsnoka a helyi média beszámolói szerint vasárnap mégis úgy nyilatkozott: „Irán stratégiája védelmi és megelõzõ jellegû, békét akarunk a Perzsa-öböl térségében”.
A külügyi szóvivõ elmondta, hogy Irán kitart urándúsítási programja tovább fejlesztése mellett. „Az iráni szakemberek és illetékesek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenõrzése alatt ennek a célnak elérésére törekszenek” – közölte Hoszeini válaszul arra a kérdésre, hogy Irán még mindig fel akar-e szerelni további 3000 centrifugát 2007 márciusáig. A 164 centrifugából álló, második együttest október végén szerelte fel az iszlám köztársaság, amely állítja, hogy urándúsítási programja egyelõre nem lépte túl a kutatási kereteket. Szakértõk szerint több mint 3000 centrifugára van szükség ahhoz, hogy már ipari méretben tudjanak elõállítani fûtõanyagot az energiatermelést szolgáló atomerõmûvekhez.
Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes fõtárgyalója tegnap arra figyelmeztetett, hogy az ország atomprogramját elítélõ bármely határozat elfogadása az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tárgyalások végét fogja jelenteni Teherán és a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, valamint Németország – között.
„Bármiféle határozat elfogadása, beleértve az Oroszország által követelt módosításokat is, irányváltást és a tárgyalások végét jelenti” – nyilatkozta a Mehr hírügynökségnek Ali Laridzsáni, miután visszatért Moszkvából, ahol mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is áttekintette az iráni atomdossziét.
n Hírösszefoglaló

-------------