
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Már harminckettedik napja tart a háború Ukrajnában, harcokról, légicsapásokról érkeztek a hírek vasárnapra virradóra is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből.
2022. március 27., 10:072022. március 27., 10:07
2022. március 27., 10:112022. március 27., 10:11
– jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester. Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.
„Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről” – fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, nincs rá jobb szó.
„Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad” – húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. „A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb” – mondta. Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni. „Biztos még az ukrán vezérkar sem tudna erre a kérdésre válaszolni. Úgy vélem, türelmesnek és kitartónak kell lennünk, idővel minden kiderül” – tette hozzá.
Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már.
Eközben rakétatámadás érte az éjszaka az Ukrajna északnyugati részén fekvő Volinyi régiót, erről a helyi katonai vezetés számolt be. Ukrán jelentések szerint négy rakétát lőttek ki Fehéroroszország felől a lengyel határ mentén fekvő térségre.
aki a határ túloldalán a lengyel államfővel, illetve ukrán miniszterekkel tárgyalt.
A The Kyiv Independent közösségi oldalán közben arról számolt be, hogy az ukrán haderő két kelet-ukrajnai települést visszafoglalt az oroszoktól szombat éjjel. A két érintett település Poltavka és Malinivka, melyek közigazgatásilag a zaporizzsjai régióhoz tartoznak.
„Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná” – mondta az ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak egy százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.
„Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?” – kérdezte. Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva.
Az ukrán elnök egyébként a nap folyamán lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve országa számára.
– mondta. Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés. „A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során vesztünk el” – tette hozzá.

Oroszország máris stratégiai vereséget szenvedett ukrajnai háborújában, az orosz erők nem törték meg az ukránokat lelkileg, és a Nyugat egységesebb, mint valaha – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a szombaton Varsóban mondott beszédében.
Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.
Zelenszkij mindemellett az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök „oroszmentesítésére”.
„Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani – a háborúban már tizenkét újságíró halt meg” – írta. Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van.
A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni – írja az MTI.
Közben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton arról számolt be, hogy
A TASZSZ orosz hírügynökség értesülései alapján Konasenkov egy ukrán Mil Mi-24-es helikopter likvidálásról is beszámolt, amely a Kijevtől északkeletre fekvő Sztara Baszan település felett történt.
„Az orosz légierő az elmúlt 24 órában összesen 91 ukrán katonai létesítményt hatástalanított, köztük két parancsnoki állást és két elektronikai hadviselési állomást” – emelte ki az orosz vezérőrnagy.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!