Gyermekeket bombázott le Izrael

Részben összeomlott egy olyan háromemeletes épület is, amelyben mintegy száz ember, az országrész falvaiból elmenekült családokat szállásoltak el. A Kana elleni támadás összehangolt offenzíva része volt, amelyet az izraeli légierő, tüzérség és haditengerészet hajnalban indított hat dél-libanoni falu ellen.
Az izraeli hadsereg egyik szóvivője a kanai légitámadásról szólva közölte, hogy előzetesen figyelmeztették a város lakosságát: hagyja el a helységet, mert azt a Hezbollah egyik rakétaindító bázisának tekintik, és támadni fogják. A Hezbollahra hárította a felelősséget a civil áldozatok magas számáért.
A kanai támadás éles reakciókat váltott ki világszerte. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben tűzszünetet sürgetett Izrael és a libanoni síita Hezbollah között. Rice felszólította Izraelt: a „legnagyobb körültekintéssel járjon el”, hogy elkerülje Libanonban a további civil áldozatokat. Az amerikai diplomácia vezetője Izraelben marad, hogy megpróbáljon egyezséget kidolgozni a 20 napja tartó konfliktus befejezésére. II. Abdalláh jordániai király „bűnös agressziónak, a nemzetközi törvények nyilvánvaló megsértésének” bélyegezte a Kana elleni izraeli támadást, és felszólította a nemzetek közösségét: tegyen eleget kötelezettségeinek, és találjon gyorsan megoldást a válságra és a libanoni nép szenvedéseire. Jacques Chirac francia köztársasági elnök leszögezte: a számos ártatlan áldozatot, köztük nőket és gyermekeket követelő erőszakos cselekedetre nincsen mentség, és ez az eset minden eddiginél jobban mutatja, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, különben megismétlődhetnek a hasonló tragédiák. „Megdöbbentőnek és borzalmasnak” nevezte a mészárlást Margaret Beckett brit külügyminiszter, és emlékeztetett arra, hogy London több ízben felszólította már Izraelt: a zsidó államot ért támadások arányában cselekedjen. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megdöbbenésének adott hangot a szerinte indokolhatatlan támadás miatt.
A kanai bombázás miatt rendkívüli ülést kezdett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT-t Kofi Annan ENSZ-főtitkár hívta össze Fuad Szinjóra libanni kormányfő kérésére, aki azt szeretné, ha a testület határozatot hozna a haladéktalan tűzszünetről.
A Kana elleni bombázás hírére libanoni tüntetők dúlták fel az ENSZ bejrúti központját. Az épület előtt több ezer tüntető gyűlt össze, majd berontottak az épületbe, betörték az ablakokat, az irodák berendezését. Az ENSZ-alkalmazottak közül, akik a pincében kerestek menedéket, senki sem sérült meg. A második emeleten kisebb tűz ütött ki, de hamar megfékezték a lángokat. A tiltakozók, akik darabokra téptek egy ENSZ-zászlót, „halál Izraelre, halál Amerikára” jelszavakat skandáltak, miközben felszólították Haszán Naszralláhot, a síita Hezbollah vezetőjét, hogy indítson rakétatámadásokat Tel-Aviv ellen. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke, akit a Hezbollah azzal bízott meg, hogy tárgyaljon Izraellel egy esetleges fogolycsere ügyében, a síita szervezet televíziójában, az al-Manarban kijelentette: a kanai gyermekek lemészárlásával „megváltozott körülmények” miatt visszavonja fogolycsere-ajánlatát. Izrael július 12-én azután indított offenzívát Libanon ellen, hogy a Hezbollah foglyul ejtett két izraeli katonát.
Közben a Hamász radikális palesztin mozgalom is Izrael elleni támadásokat, köztük öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba a Kana elleni légicsapás után. Musir alMaszri, a Hamász parlamenti képviselője, „állami terrorizmusnak”, minden határt áthágónak minősítette az izraeli bombatámadást.


Veszteségek mindkét oldalon
Az izraeli hadsereg és a libanoni síita Hezbollah közötti összecsapásoknak, valamint a bombázásoknak és rakétatámadásoknak 750 halottja volt Libanonban és 51 Izraelben a konfliktus július 12-i kirobbanása óta. Libanonban a civilek mellett 29 katona és rendőr, 32 Hezbollah-harcos halt meg, továbbá a Hezbollahhal szövetséges Amal 6 fegyverese és négy ENSZ-békefenntartó. Ugyanebben az időszakban 853 civil, valamint 81 libanoni katona és rendőr, ezenkívül 8 ENSZ-katona sebesült meg. Izraelben 18-an haltak meg a Hezbollah rakétáitól, az offenzívában pedig legalább 33 katona vesztette életét. Az izraeli hadsereg adatai szerint több mint 400-ra tehető a sebesültek száma. A libanoni anyagi veszteségek, amelyeket kétmilliárd dollárra becsülnek, elsősorban katonai bázisok, feltételezett fegyverraktárak, a Hezbollah intézményei, az infrastruktúra elemei, iszlám vallási központok, továbbá több ezer lakóház, több száz üzlet és gyár, valamint televízió, rádió és telefonközpontok és átjátszó állomások lerombolásából vagy súlyos megrongálásából adódtak. Ezek közé tartozik a Hezbollah Bint-Dzsbeil-i főhadiszállása, a tripoli, szúri, dzsúnijei és bejrúti kikötő, legalább száz híd, a dzsijéi elektromos központ, a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autósztráda és bejrúti nemzetközi repülőtér. Büblosz kikötője körül olajfolt keletkezett üzemanyag-tárolók lebombázása miatt. Bombatámadás érte Ali imám balbeeki mecsetjét is. Az izraeli légierő lerombolta Haszán Naszralláhnak, a Hezbollah vezetőjének házát, irodáját és főhadiszállását és a szervezet bejrúti, baalbeki és smesztari helyiségeit. A Hezbollah az ellenségeskedések kezdete óta több mint 1400 rakétát lőtt ki Izraelre, elsősorban Haifára, Názáretre, Tiberiásra, Karmelre, Cefatra és Maalotra. Július 28-án egy izraeli rendőrségi szakértő szerint Afula városára egy „ismeretlen típusú”, szíriai gyártmányú rakétát lőttek ki. Hírösszefoglaló