Bizonytalanság. még mindig kérdéses, mikor és milyen mértékben vonul ki az izraeli hadsereg Gázából
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólagos ódzkodása ellenére Izrael beleegyezett az izraeli hadsereg (IDF) erőinek kivonásába a Gázai övezetből, amit a Hamásszal kötendő tűzszüneti megállapodáshoz való közeledést célzó, nemrégiben tett közvetítői javaslat tartalmaz.
2024. augusztus 21., 08:582024. augusztus 21., 08:58
„A megállapodás nagyon egyértelmű az IDF gázai kivonulásának ütemtervét és helyszíneit illetően, és Izrael beleegyezett ebbe” – mondta Blinken újságíróknak nyilatkozva a CNN szerint, mielőtt Katarból elindult.
Blinken az izraeli média jelentéseire reagált, amelyek szerint Netanjahu azt mondta egy, a terrorizmus áldozatainak és túszainak családtagjaiból álló csoportnak, hogy jelezte Blinkennek:
Ezek „stratégiai katonai és politikai értékek” – tette hozzá Netanjahu a jelentések szerint.
Blinken és más amerikai tisztségviselők nem voltak hajlandók részletezni az Egyesült Államok által a múlt héten előterjesztett javaslatot. A tűzszüneti megállapodás három szakaszból áll, és végül magában foglalná az IDF teljes kivonulását a Gázai övezetből. Izraeli tisztségviselők azonban többször is hangsúlyozták, hogy megoldást kell találni az Egyiptom és Gáza közötti, régóta csempészetre használt határ hatékonyabb ellenőrzésére.
A tűzszüneti tárgyalások két legnagyobb akadálya a csapatok elhelyezése a Filadelfi folyosón, valamint az a kérdés, hogy a palesztinok hazatérhetnek-e északi otthonaikba. A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy az IDF teljes mértékben vonuljon ki Gázából, és hogy a polgárok hazatérhessenek.
Blinken elmondta, hogy
Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő határozottan visszautasította Netanjahu megjegyzéseit a visszavonulás elutasításáról, „maximalista kijelentéseknek” nevezve azokat, amelyek „nem építő jellegűek a tűzszüneti megállapodás célba juttatása szempontjából”.
Blinken Katarban beszélt egy rövid regionális körút végén, amelyen az Egyesült Államok reményei szerint végső erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden érintett fél elfogadjon egy tűzszüneti megállapodást, amely leállítaná a gázai harcokat és kiszabadítaná a Hamász által fogva tartott izraeli túszokat.
Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője hétfőn Izraelben kijelentette, hogy
A múlt heti dohai csúcsszintű találkozókat követően a Hamász és Izrael közötti lehetséges megállapodás végső részleteinek kidolgozására irányuló tárgyalások a különböző felek szakértőivel folytatódtak. A vezető tárgyalók, köztük Bill Burns CIA-igazgató, várhatóan a hét folyamán vagy a hétvégén újra összeülnek Kairóban.
Még ha az amerikai tisztségviselők hangsúlyozzák is a megállapodás sürgősségét, elkezdték kétségbe vonni a teljes körű megállapodás gyors elérésének kilátásait.
és rugalmasságot sürgetett.
Miután a Hamász beleegyezik a javaslatba, Blinken szerint „nagyon fontos lesz, hogy mindenki a szükséges rugalmasságot tanúsítsa, hogy biztosítsuk, hogy a végrehajtásban meg tudjunk állapodni”.
Blinken visszautalt az úgynevezett tokiói alapelvekre, amelyek kimondják, hogy az USA nem fogadja el „Gáza hosszú távú megszállását Izrael részéről”.
Blinken kedden Egyiptomban és Katarban tett látogatásával fejezte be a régióbeli útját. Egy magas rangú kormányzati tisztségviselő szerint
Blinken a tervek szerint kedd este Dohában találkozott volna Tamim bin Hamad bin Kalifa Al Tani katari emírrel, de a találkozót lemondták. Egy amerikai tisztségviselő szerint a katari vezető rosszul van. Az amerikai csúcsdiplomata ehelyett Dr. Mohammed bin Abdulaziz Al-Kulaifi külügyminiszterrel találkozott. Blinken hétfőn Izraelben találkozott Netanjahuval, Joáv Gallant védelmi miniszterrel és Jichák Hercog elnökkel.
Kedden a Hamász közleményt adott ki, amelyben bírálta mind a vezető amerikai diplomatát, mind Joe Biden elnököt, amiért „félrevezetik” a nyilvánosságot a terrorista szervezet álláspontjáról a tűzszüneti megállapodással kapcsolatban. A nyilatkozat azt is állította, hogy az egyiptomi és katari közvetítők „tudják, hogy (a Hamász) a tárgyalások minden korábbi fordulójában pozitívan és felelősségteljesen járt el”, és ismét Netanjahut okolta az obstrukcióért.
Egy magas rangú kormányzati tisztségviselő kedden azt sugallta, hogy
megjegyezve, hogy Egyiptom a lehető leghamarabb választ szeretne látni a csoporttól.
A tisztségviselő azt is hangsúlyozta, hogy még ha mindkét fél bele is egyezik az áthidaló javaslatba, további megbeszélésekre lesz szükség a konkrét részletekről, valamint a technikai és végrehajtási kötelezettségvállalásokról.
„Teljes mértékben számítunk arra, hogy a megbeszélések folytatódnak, és a következő lépés része lesz, ha a Hamász is elfogadja ezt az áthidaló javaslatot, hogy a megbeszélések folytatódjanak a technikai részletekről” – mondták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!