Fotó: Videófelvétel
Az izraeli erők támadást intéztek két olyan helyszín ellen Gáza középső részén, amelyet a katonai erők szerint a fegyveresek arra használnak, hogy rakétákat lőjenek ki Izraelre – közölte szombaton a hadsereg, miközben folytatja a Hamász elleni hadjáratát.
2024. január 13., 21:222024. január 13., 21:22
Több tucat rakétakilövő állást semmisítettek meg – tette hozzá a közlemény.
A hadsereg közzétett egy videót, amely szerinte az egyik műveletet mutatja. Közleményük szerint a felvételen látható, hogy
videón látható, hogy a rakéta mintegy 100 méter megtétele után földet ér.
Délebbre, Hán-Júnisz városában az izraeli erők egy épületben lévő alagútaknára csaptak le, és fegyvereket és robbanóanyagokat fedeztek fel.
A hadsereg közleménye szerint „terrorista beszivárgás” történt a Hebron városától mintegy 20 kilométerre nyugatra fekvő Adora településen, és izraeli katonák kerültek tűz alá. A katonák átkutatták a környéket és megöltek három támadót, egyikük 19 éves volt, ketten pedig 16 évesek.
Ciszjordániában az amúgy is feszült helyzet tovább fokozódott október 7-e után, amikor a Hamász szélsőséges palesztin szervezet támadást indított Izrael déli részén, ami komoly konfliktust robbantott ki a Gázai övezetben. Azóta 338 embert öltek meg Ciszjordániában.
Az Izrael által az 1967-es hatnapos háborúban Jordániától elfoglalt Ciszjordániában mintegy hárommillió palesztin él.
Németország szerint szó sincs népirtásról Gázában, Törökország szerint igen
A német kormány szerint Izrael nem követett el népirtást a palesztin többségi lakosságú Gázában, a török elnök szerint viszont konkrét, képi bizonyítékok vannak erre – derült ki a német kormány és a török elnök pénteken közzétett állásfoglalásából, amelyekben a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) csütörtökön megkezdődött per fejleményeit kommentálták.
A pert a Dél-afrikai Köztársaság kezdeményezte, mert úgy véli, hogy Izrael a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni, Gázai övezeti hadműveletével megsérti az ENSZ egy 1948-as egyezményét, amely a népirtás tilalmáról szól.
A német kormány közleménye szerint „Németország határozottan visszautasítja a népirtás Izraellel szemben felhozott vádját, mert az minden alapot nélkülöz”. Berlin szerint „éppen a Hamász célja Izrael megsemmisítése”. Hozzátették, hogy „Németország a holokauszt során elkövetett emberiesség elleni bűncselekményei, azaz saját történelmi tapasztalatai okán is magáénak vallja a népirtás tilalmáról szóló egyezményt, amely a nemzetközi jog egyik eszközeként gondoskodik annak kinyilatkoztatásáról, hogy soha többé ne legyen népirtás a világon”. A közleményt azzal zárták, hogy a „német kormány tiltakozik az egyezmény politikai célokra történő felhasználása ellen”.
Recep Tayyip Erdogan török elnök viszont azt mondta pénteki isztambuli sajtótájékoztatóján: „Törökország a nemzetközi bíróságnak bemutatott dokumentumokkal, elsősorban helyszíni képfelvételekkel támasztja alá a népirtás tényét abban bízva, hogy a bíróság igazságot szolgáltat, és el fogja ítélni Izraelt”.
Erdogannak erre és korábbi nyilatkozataira reagálva Jiszráél Katz izraeli külügyminiszter „az örmények elleni népirtással terhelt ország vezetőjének” nevezte őt, és kijelentette, hogy alaptalan vádakkal illeti Izraelt.
A Gázai övezetet irányító Hamász fegyveresei Izrael elleni október 7-i támadásukban 1140 embert meggyilkoltak, további 203-at pedig elhurcoltak a Gázai övezetbe túsznak.
A gázai hatóságok legfrissebb közlése szerint a megtorló izraeli hadműveletnek már több mint 23 700 palesztin civil halálos áldozata van.
Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója a per pénteki tárgyalásán azzal védekezett, hogy „Dél-Afrika nagyon eltorzítja az eseményeket, mert Izrael gázai katonai akciói önvédelmi cselekmények, amelyek a szélsőséges palesztin szervezetek megsemmisítését célozzák”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!