Bekeményít. Benjámin Netanjahu és kormánya további, Gáza lakosságát érintő büntetőintézkedésekkel akarja jobb belátásra bírni a Hamászt
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elképzelhetetlen következményekkel fenyegette meg a Hamászt, ha nem adja vissza a Gázában fogva tartott túszokat, miközben a palesztin terrorszervezet azzal vádolta kormányát, hogy szabotálja az ottani törékeny tűzszünetet.
2025. március 04., 10:012025. március 04., 10:01
A tűzszünet első szakasza a hétvégén ért véget, de a jövőjéről szóló tárgyalások zsákutcába jutottak, miután hat hétig viszonylagos nyugalom uralkodott a Gázai övezetben, amelynek során izraeli és palesztin foglyokat cseréltek ki, és bejutottak a létfontosságú segélyszállítmányok.
Az arab vezetők kedden Kairóban tartanak csúcstalálkozót, amelynek célja, hogy kidolgozzák a Gázai övezet újjáépítésének tervét Donald Trump amerikai elnök széles körben elítélt javaslatával szemben, amely a palesztin lakosság kitelepítésével járna.
Netanjahu hétfőn az izraeli parlamentben felszólalva figyelmeztette a Hamászt, hogy „olyan következményei lesznek, amelyeket el sem tudtok képzelni”, ha nem engedik szabadon a terroristák által még mindig fogva tartott több tucat túszt.
Jiszráel Kac védelmi miniszter később hasonló hangot ütött meg, mondván,
A tűzszünet első szakaszának végéhez közeledve Netanjahu hivatala bejelentette, hogy Izrael leállítja „a Gázai övezetbe történő mindenféle áru és szállítmány bejutását”, és hogy a Hamásznak „egyéb következményekkel” kell szembenéznie, ha nem fogadja el a tűzszünet meghosszabbítását.
A Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató arról számolt be, hogy
A Hamász egyik magas rangú tisztségviselője, Oszama Hamdan azzal vádolta Izraelt, hogy aktívan szabotálja a tűzszünetet, és a meghosszabbításra való törekvését megátalkodott kísérletnek nevezte, hogy elkerüljék a második fázisról szóló tárgyalások megkezdését.
Izrael „a megállapodás összeomlásában volt érdekelt, és keményen dolgozott ennek eléréséért” – mondta Hamdan egy videonyilatkozatban.
A segélyek blokkolására irányuló lépés bírálatot váltott ki a tűzszünet kulcsfontosságú közvetítői, Egyiptom és Katar részéről, mindketten a tűzszüneti megállapodás megsértésének nevezték.
A régió más kormányai, valamint az ENSZ és Izrael néhány nyugati szövetségese is felszólalt az izraeli döntés ellen.
Most azonban a Netanjahu-kormány állítólag arra készül, hogy a bejelentett élelmiszer- és üzemanyag-felfüggesztésen túlmenően egy olyan programot hajtson végre, amely a tengerparti sáv és annak mintegy 2,2 milliós lakosságának folyamatosan növekvő elszigetelésére irányul – közölte a Kan országos közszolgálati rádióállomás, amely szerint a kormány az intézkedési programot „pokoli tervnek” nevezi.
A „pokoli terv” a jelentések szerint azt jelentené, hogy
Az izraeli kormány a jelentések szerint a Gázai övezet blokádjának fokozását tervezi az általa „pokoli tervnek” nevezett terv részeként, hogy rákényszerítse a Hamászt a túszok szabadon bocsátására a palesztin területről történő csapatkivonás nélkül.
Mivel a hat hete tartó tűzszünet jövője bizonytalan, és semmi jele annak, hogy a már múlt hétvégén esedékes második fázis irányába történt volna előrelépés, mindkét fél vészhelyzeti lépéseket tett a háborús állapotok visszaállítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!