Fontosabb a tenyészállatok problémája, mint az őshonos kisebbségeké? Fellebbeztek a Minority SafePack ügyében

A kezdeményezők most a EU Bíróságától remélnek jogorvoslatot, mivel úgy értékelik: a törvényszéki döntés nem áll összhangban az európai polgári kezdeményezéseket érintő saját ítéleteivel. A fellebbezési beadvány az intézményi részrehajlás példájaként hozza fel, hogy az EB képviselői hét alkalommal találkoztak a
tenyészállatok ketrecben tartásánának betiltását követelő End the Cage Age kezdeményezés képviselőivel, és csupán a szabályzat által előírt egyetlen alkalommal az MSPI képviselőivel. A döntés ugyanakkor hivatkozik olyan Európa tanácsi intézményekre és jogi eszközökre, amelyeknek az EU nem része és amelyeket az EU több tagállama nem ratifikált.

„Nehezményezzük, hogy a törvényszék mérlegelés nélkül az EB álláspontját ismételte meg, pedig az több pontjában is, tényszerűen nem igaz. Az állítás, hogy az unió már mindent megtett volna az MSPI-ban foglaltak, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmében, jogilag nem támasztható alá” – szögezte le a FUEN elnöke. Vincze Loránt rámutatott: végigjárják a jogi utat, minden eszközt felhasználnak, ugyanis ezzel tartoznak a több mint ötvenmillió uniós polgárnak, aki valamelyik kisebbségi nyelvet beszéli. Úgy értékelte: az MSPI már így is eredményes volt az őshonos kisebbségek problémáinak megismertetése terén, de addig nem adják fel, amíg konkrét intézkedéseket nem érnek el.

Az EU Törvényszéke alapfokon 2022. november 9-én döntött az ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack több mint egymillió aláírással alátámasztott javaslatairól szóló, 2021. januárban hozott elutasító döntését. A törvényszék szerint „az EU által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”. Az Európai Unió Bírósága várhatóan két éven belül dönt az ügyben.