Veszélyforrás. Az Öböl menti olajtermelő országok attól tartanak, hogy az iráni olajlétesítmények elleni izraeli támadás támogatása esetén Irán az ő olajlétesítményeiken állna bosszút
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Az Öböl menti államok azért lobbiznak Washingtonban, hogy Izrael ne támadhassa meg az iráni olajlétesítményeket, mert attól tartanak, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén Teherán szövetségesei tűz alá vehetik saját olajlétesítményeiket – mondta három Öböl menti forrás a Reutersnek.
2024. október 11., 09:332024. október 11., 09:33
A kereszttűz elkerülésére tett erőfeszítéseik részeként az Öböl menti államok, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, azt is megtagadják, hogy Izrael átrepüljön légterük felett bármilyen Irán elleni támadás esetén, és ezt Washingtonnal is tudatták – mondta a három, kormányzati körökhöz közel álló forrás.
Mint arról beszámoltunk,
Az Öböl menti államok lépései azt követően történtek, hogy a síita Irán diplomáciai erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze szunnita öböl menti szomszédait, hogy használják fel befolyásukat Washingtonban, miközben egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Izrael célba veheti Irán olajkitermelő létesítményeit.
A héten tartott találkozók során
– mondta a Reutersnek egy magas rangú iráni tisztségviselő és egy iráni diplomata.
Ali Sihabi, a szaúdi királyi udvarhoz közel álló szaúdi elemző azt mondta: „Az irániak kijelentették: Ha az Öböl-államok megnyitják légterüket Izrael előtt, az háborús cselekmény lenne”.
A diplomata szerint Teherán egyértelmű üzenetet küldött Rijádnak, hogy szövetségesei olyan országokban, mint Irak vagy Jemen, válaszlépéseket tehetnek, ha a térségben bármilyen támogatást nyújtanak Izraelnek Irán ellen.
– közölték Öböl menti és iráni források.
Az iráni miniszter látogatása, valamint a védelmi minisztériumi szintű szaúd-amerikai kommunikáció a válság kezelésére irányuló összehangolt erőfeszítés része – mondta a Reutersnek egy kormányzati körökhöz közel álló Öböl menti forrás.
Egy, a megbeszélések részletekit ismerő washingtoni személy megerősítette, hogy az Öböl-országok tisztviselői kapcsolatba léptek amerikai kollégáikkal, hogy kifejezzék aggodalmukat Izrael várható megtorlásának lehetséges mértékével kapcsolatban.
A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni arra a kérdésre, hogy az Öböl menti kormányok kérték-e Washingtontól, hogy Izrael válasza legyen mértéktartó. Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán beszélt az izraeli megtorlásról, és mindkét fél pozitívnak minősítette a telefonbeszélgetést.
Jonathan Panikoff, az amerikai nemzeti hírszerzés korábbi közel-keleti megbízottja, aki jelenleg a washingtoni Atlantic Council agytrösztnél dolgozik, elmondta:
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amelyet de facto Szaúd-Arábia vezet, elegendő tartalék olajkapacitással rendelkezik ahhoz, hogy pótolja az iráni kínálat kiesését, ha egy izraeli megtorlás kiiktatná az ország egyes létesítményeit.
A tartalékkapacitás nagy része azonban az Öböl-régióban található, így ha például Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emírségekben lévő olajlétesítményeket is célba vennék, a világ olajellátási problémával szembesülhetne.
Szaúd-Arábia óvakodik az olajüzemeit érő iráni csapástól, amióta az Aramco olajmezője elleni 2019-es támadás a globális olajellátás több mint 5 százalékát leállította. Irán tagadta az érintettséget.
Az olajlétesítményekkel kapcsolatos aggodalmak és egy szélesebb körű regionális konfliktus lehetősége szintén központi szerepet játszott az emirátusi tisztviselők és amerikai kollégáik közötti megbeszéléseken – mondta egy másik Öböl menti forrás.
2022-ben az Iránnal szövetséges jemeni húszik rakétákkal és drónokkal lőtték az ADNOC állami olajipari vállalat tulajdonában lévő olajfinomító közelében lévő olajutántöltő teherautókat, és magukra vállalták a támadást.
– mondta a forrás.
A három Öböl menti forrás hangsúlyozta, hogy Izrael a csapásokat Jordánián vagy Irakon keresztül is végrehajthatná, de a szaúdi, az Egyesült Arab Emírségek vagy Katar légterének használata szóba sem jöhet, és stratégiailag szükségtelen.
Az elemzők arra is rámutattak, hogy
Két magas rangú izraeli tisztségviselő szerint Izrael kalibrálni fogja válaszlépéseit, és szerdáig még nem döntött arról, hogy csapást mér-e Irán olajmezőire.
A tisztségviselők szerint ez a lehetőség egyike volt annak a sok közül, amelyet a védelmi tárca bemutatott az izraeli vezetőknek.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerdán azt mondta: „A csapásunk halálos, pontos és mindenekelőtt – meglepő lesz. Nem fogják megérteni, mi történt és hogyan történt. Látni fogják az eredményeket”.
A három Öböl menti forrás azt állította, hogy Szaúd-Arábia, mint vezető olajexportőr az olajtermelő szomszédokkal – az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral, Kuvaittal, Ománnal és Bahreinnel – együtt kiemelten érdekelt a helyzet deeszkalációjában.
„Egy rakétaháború kellős közepén leszünk. Komoly aggodalomra ad okot, különösen, ha az izraeli csapás Irán olajipari létesítményeit veszi célba” – mondta egy másik forrás.
A három Öböl menti forrás szerint
„Ha az olajárak hordónként 120 dollárra emelkednek, az mind az amerikai gazdaságnak, mind Harris választási esélyeinek ártana. Ezért ők (az amerikaiak) nem fogják hagyni, hogy az olajháború kiterjedjen” – mondta az első forrás.
Öböl menti források szerint az összes olajlétesítmény védelme továbbra is kihívást jelent, annak ellenére, hogy fejlett rakétavédelmi rendszerekkel rendelkeznek, ezért az elsődleges megközelítés továbbra is a diplomáciai maradt: jelezni Iránnak, hogy az Öböl menti államok nem jelentenek fenyegetést.
Eközben
„Bejrútban jártam, amikor Izrael folyamatosan bombázta, és onnan jelentettem be a Hezbollahnak és a libanoni tisztségviselőknek, hogy Irán nem fog lemondani az ellenállás támogatásáról” – mondta az Al Jazeera fordítása szerint a Hezbollahra és más proxycsoportokra vonatkozó kérdésre válaszolva.
Irán támogatja az Izrael ellen harcoló két fő csoportot: a Hamászt a Gázai övezetben és a Hezbollahot Libanonban. Izrael meggyilkolta a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot egy bejrúti csapás során, két hónappal azután, hogy Teheránban megölték a Hamász vezetőjét, Iszmail Haníjét.
Válaszul Irán a múlt héten rakéták tucatjait lőtte ki izraeli városokra. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszlépéseket ígért a támadásra.
Aragcsi az Al Jazeerának elmondta, hogy a kommunikációs csatornák az Egyesült Államokkal továbbra is nyitva állnak harmadik feleken keresztül.
Mindeközben
A figyelmeztetések nem nyújtanak a civileknek biztonságos, gyakorlati evakuálási lehetőségeket, így a folyamatban lévő katonai műveletek során fokozott veszélynek vannak kitéve – áll az Amnesty csütörtöki közleményében.
Az Amnesty vizsgálata szerint Izrael felszólította Bejrút déli külvárosainak és Dél-Libanon egyes területeinek lakóit, hogy hagyják el otthonaikat, de nem adott olyan kulcsfontosságú információkat, mint a biztonságos evakuációs útvonalak vagy olyan helyek, ahol a civilek menedéket kereshetnek. Ezek a hiányosságok az Amnesty szerint lehetetlenné teszik sok civil – különösen az idősek, fogyatékkal élők vagy kisgyermekeket gondozó személyek – számára a biztonságos evakuálást.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy
– mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
A CNN elemezte az izraeli katonai evakuálási parancsokat, és megállapította, hogy legalább hét kórház van az izraeli hadsereg által Bejrút déli külvárosaiban elrendelt tilalmi zónákban. A CNN korábban arról is beszámolt, hogy sok evakuálási parancsot csupán percekkel a csapások végrehajtása előtt adtak ki, és néhány esetben egyáltalán nem adtak ki ilyen figyelmeztetést a csapások előtt.
Izraeli légicsapások érték csütörtökön este Bejrút belvárosát, legalább 18-an életüket vesztették és 92-en megsebesültek – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium. Más források szerint a légicsapás halálos áldozatainak száma 22.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!