2012. szeptember 18., 08:162012. szeptember 18., 08:16
Az autokrata rezsimeket megdöntő tunéziai, egyiptomi, líbiai felkelések láttán Nyugaton sokan hajlamosak voltak azt hinni, hogy ezzel egy csapásra megnyílik az út a parlamenti demokrácia, a plurális, toleráns társadalom kiépítése felé.
Közéjük tartozott Christopher Stevens diplomata, akit ez év elején nevezett ki Barack Obama elnök az Egyesült Államok líbiai nagykövetévé. Christopher Stevens – aki korábban az amerikai Békehadtest önkénteseként Marokkóban dolgozva tanult meg arabul – két hónappal ezelőtt barátainak írt levelében lelkesen számolt be az „új Líbiában uralkodó légkörről”, amely Moammer Kadhafi uralmának megdöntése után alakult ki az országban.
„Az emberek gyakrabban mosolyognak, és sokkal nyitottabbak a külföldiekkel szemben. Az amerikaiak, franciák, britek szokatlan népszerűségnek örvendenek. Reméljük, hogy ez tartós lesz” – állt az International Herald Tribune hasábjain közzétett levélben.
A fiatal nagykövet reményeit azonban egy csapásra szertefoszlatta a kedd esti támadás a bengázi amerikai konzulátus ellen. Az épületet megrohamozó feldühödött tömeg, amelynek haragját egy internetre feltöltött, Mohamed prófétát gyalázó, iszlámellenes film váltotta ki, felgyújtotta az épületet, és a tűzben életét vesztette Stevens és három másik amerikai. A támadók több líbiai őrt lelőttek.
Eszám ez-Zubeir líbiai újságíró szerint a feldühödött tömegben olyan radikális dzsihádisták is voltak, akik nem tették le a fegyvert a Kadhafi-rezsim megdöntése után. Ezek „nem ismerik el a líbiai állam fennhatóságát és ellenőrzési jogát. Ráadásul az állam képtelen visszatartani őket” az efféle megmozdulásoktól – fogalmazott Zubeir. Szerinte a hatóságok gyöngesége a forradalom nyomán létrejött kormány „zilált összetételében” gyökerezik. Azt ugyanis össze nem illő regionális milíciák és hatalmi csoportok alkotják, amelyek nem olvadtak szerves egységgé.
A líbiai dzsihádisták tanulmányozásával foglalkozó Omar Ashour, a Brookings Doha Center munkatársa szerint néhány iszlamista képes volt átlépni a radikálisokat a politikusoktól elválasztó árkot. Ennek dacára továbbra is akadnak olyan iszlamista csoportok, amelyek „illegitimnek tekintik a líbiai államot és a demokráciát”. „Egyiptom és Líbia összevetése jól mutatja az iszlamista politizálás intézményesítésének kritikus jelentőségét. A kairói amerikai nagykövetséget megtámadó egyiptomi szalafisták visszavonultak, amikor ilyen értelmű felszólítást kaptak pártjuk vezetőitől. Líbiában viszont nincs ilyen intézményes háttér” – mutatott rá Ashour.
Az Egyesült Államok és az egész Nyugat egy változó arab világgal áll szemben. A múlt évben végbement forradalmak nyomán mind Egyiptomban, mind Líbiában alaposan meggyengült az állam, ami – legalábbis rövid távon – megnövelte a radikális csoportok mozgásterét. Az Egyesült Államok, amely segítséget nyújtott a Kadhafi-rezsim megdöntéséhez, és próbál szorosabb kapcsolatokat kiépíteni az új egyiptomi kormánnyal, nagyobb megértésre és talán a tömegek rokonszenvére is számíthat e két országban – ám erős kezű központi biztonsági apparátusra aligha.
A Financial Times által idézett elemzők szerint ilyen instabil biztonsági helyzetben a fősodorhoz tartozó iszlamista mozgalmaknak – különösen a hatalmon lévőknek, mint amilyen az egyiptomi Muzulmán Testvériség – kötelességük volna féken tartani a radikálisokat, továbbá biztosítani, hogy az állam betölthesse a belbiztonság szavatolásában reá háruló szerepet. Geoff Porter, a North Africa Risk Consult nevű kockázatelemző csoport alapítója a brit lapnak elmondta: Líbiában két olyan radikális csoport létezik, amely azonos ideológiát vall az al-Kaidával, noha nem része annak.
„A líbiaiak játszmájának az volt a tétje, hogy politikailag hozzák rendbe országukat, még mielőtt a biztonsági környezet túl veszélyessé válna. Nos, a kormány elvesztette ezt a játszmát. Most szembe kell néznie annak következményeivel, hogy hagyta olyannyira elmérgesedni a helyzetet, hogy annak következtében életét vesztette annak az államnak a nagykövete, amelyik segített Líbiának a brutális Kadhafi-rezsim megdöntésében” – értékelte a helyzetet Geoff Porter.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.