2012. szeptember 18., 08:162012. szeptember 18., 08:16
Az autokrata rezsimeket megdöntő tunéziai, egyiptomi, líbiai felkelések láttán Nyugaton sokan hajlamosak voltak azt hinni, hogy ezzel egy csapásra megnyílik az út a parlamenti demokrácia, a plurális, toleráns társadalom kiépítése felé.
Közéjük tartozott Christopher Stevens diplomata, akit ez év elején nevezett ki Barack Obama elnök az Egyesült Államok líbiai nagykövetévé. Christopher Stevens – aki korábban az amerikai Békehadtest önkénteseként Marokkóban dolgozva tanult meg arabul – két hónappal ezelőtt barátainak írt levelében lelkesen számolt be az „új Líbiában uralkodó légkörről”, amely Moammer Kadhafi uralmának megdöntése után alakult ki az országban.
„Az emberek gyakrabban mosolyognak, és sokkal nyitottabbak a külföldiekkel szemben. Az amerikaiak, franciák, britek szokatlan népszerűségnek örvendenek. Reméljük, hogy ez tartós lesz” – állt az International Herald Tribune hasábjain közzétett levélben.
A fiatal nagykövet reményeit azonban egy csapásra szertefoszlatta a kedd esti támadás a bengázi amerikai konzulátus ellen. Az épületet megrohamozó feldühödött tömeg, amelynek haragját egy internetre feltöltött, Mohamed prófétát gyalázó, iszlámellenes film váltotta ki, felgyújtotta az épületet, és a tűzben életét vesztette Stevens és három másik amerikai. A támadók több líbiai őrt lelőttek.
Eszám ez-Zubeir líbiai újságíró szerint a feldühödött tömegben olyan radikális dzsihádisták is voltak, akik nem tették le a fegyvert a Kadhafi-rezsim megdöntése után. Ezek „nem ismerik el a líbiai állam fennhatóságát és ellenőrzési jogát. Ráadásul az állam képtelen visszatartani őket” az efféle megmozdulásoktól – fogalmazott Zubeir. Szerinte a hatóságok gyöngesége a forradalom nyomán létrejött kormány „zilált összetételében” gyökerezik. Azt ugyanis össze nem illő regionális milíciák és hatalmi csoportok alkotják, amelyek nem olvadtak szerves egységgé.
A líbiai dzsihádisták tanulmányozásával foglalkozó Omar Ashour, a Brookings Doha Center munkatársa szerint néhány iszlamista képes volt átlépni a radikálisokat a politikusoktól elválasztó árkot. Ennek dacára továbbra is akadnak olyan iszlamista csoportok, amelyek „illegitimnek tekintik a líbiai államot és a demokráciát”. „Egyiptom és Líbia összevetése jól mutatja az iszlamista politizálás intézményesítésének kritikus jelentőségét. A kairói amerikai nagykövetséget megtámadó egyiptomi szalafisták visszavonultak, amikor ilyen értelmű felszólítást kaptak pártjuk vezetőitől. Líbiában viszont nincs ilyen intézményes háttér” – mutatott rá Ashour.
Az Egyesült Államok és az egész Nyugat egy változó arab világgal áll szemben. A múlt évben végbement forradalmak nyomán mind Egyiptomban, mind Líbiában alaposan meggyengült az állam, ami – legalábbis rövid távon – megnövelte a radikális csoportok mozgásterét. Az Egyesült Államok, amely segítséget nyújtott a Kadhafi-rezsim megdöntéséhez, és próbál szorosabb kapcsolatokat kiépíteni az új egyiptomi kormánnyal, nagyobb megértésre és talán a tömegek rokonszenvére is számíthat e két országban – ám erős kezű központi biztonsági apparátusra aligha.
A Financial Times által idézett elemzők szerint ilyen instabil biztonsági helyzetben a fősodorhoz tartozó iszlamista mozgalmaknak – különösen a hatalmon lévőknek, mint amilyen az egyiptomi Muzulmán Testvériség – kötelességük volna féken tartani a radikálisokat, továbbá biztosítani, hogy az állam betölthesse a belbiztonság szavatolásában reá háruló szerepet. Geoff Porter, a North Africa Risk Consult nevű kockázatelemző csoport alapítója a brit lapnak elmondta: Líbiában két olyan radikális csoport létezik, amely azonos ideológiát vall az al-Kaidával, noha nem része annak.
„A líbiaiak játszmájának az volt a tétje, hogy politikailag hozzák rendbe országukat, még mielőtt a biztonsági környezet túl veszélyessé válna. Nos, a kormány elvesztette ezt a játszmát. Most szembe kell néznie annak következményeivel, hogy hagyta olyannyira elmérgesedni a helyzetet, hogy annak következtében életét vesztette annak az államnak a nagykövete, amelyik segített Líbiának a brutális Kadhafi-rezsim megdöntésében” – értékelte a helyzetet Geoff Porter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok