
Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Unió közelebb került a közösség energiatakarékos jövőjének megteremtéséhez, a tagországok kormányai ugyanis szigorúbb szabályokat fogadtak el az épületek energiahatékonyságára, illetve előremutató megbeszéléseket folytattak az energiamegtakarítást célzó intézkedések elfogadása érdekében – közölte az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja Luxembourgban kedden.
2022. október 25., 19:422022. október 25., 19:42
A tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Kadri Simson közölte: az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozásnak az a célja,
A részleteket ismertetve elmondta: a meglévő, nem lakáscélú épületeknél a tagállamok megállapodtak, hogy maximális energiahatékonysági küszöbértékeket állapítanak meg a 2020. január 1-jei energiafelhasználása alapján, miközben a különböző épületkategóriák között különbséget tesznek.
összhangban azzal, hogy épületállományukat 2050-ig fokozatosan kibocsátásmentessé alakítják a nemzeti épületfelújítási terveikben foglaltaknak megfelelően. A tagállamok vállalják, hogy a lakáscélú épületek energiahatékonysági besorolása 2033-ra legalább D kategóriájú lesz – közölte Simson.
A miniszterek emellett új energiahatékonysági kategóriák bevezetését is elfogadták.
Az új szabályok olyan követelményeket is meghatároznak, amelyek biztosítják, hogy minden új épület tervezésénél figyelembe vegyék napenergia-termelési potenciáljukat – közölte.
Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét jelenleg betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere megerősítette, hogy az építőipari ágazatra vonatkozóan elfogadott jogszabályi célkitűzések segíteni fogják az embereket abban, hogy jelentős energiamegtakarítás révén kevesebb legyen a rezsiköltségük. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítani fogják az életminőséget, miközben csökkentik az energiaszámlákat, és enyhítik az energiaszegénységet – tette hozzá a cseh szakminiszter.

Megkezdődött csütörtök délután az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az energiaügyek szerepel.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!