Az Európai Uniót sújtó migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az unió külső határainak védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni – áll az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács által pénteken elfogadott zárónyilatkozatban.
2016. február 21., 14:012016. február 21., 14:01
2016. február 21., 14:552016. február 21., 14:55
A dokumentum szerint a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is súlyosan aggasztó, kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség, fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének és a koordinálatlan, egyoldalú intézkedések gyakorlatával. Gyors és összehangolt fellépésre van szükség – döntött az Európai Tanács.
A nyilatkozat leszögezi: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni. Világossá teszi a dokumentum azt is: a külső határokon meg kell tagadni a belépést azoktól, akik nem tesznek eleget a beutazási feltételeknek, és menedékkérelmet sem akarnak benyújtani az adott országban.
„Túl sok migráns érkezik\"
A közlemény szerint az EU-török cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is elsődleges feladat a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedők és az embercsempész-hálózatok felszámolása szempontjából.
Törökország tett ugyan lépéseket az akcióterv végrehajtása érdekében, a többi között a szíriai menekültek munkavállalásának lehetővé tétele és az unióval folytatott adatcsere terén, de továbbra is túl sok migráns érkezik Törökországból Görögországba – állapították meg az EU állam- illetve kormányfői. A Törökországból az unió területére jogellenesen belépők számát csökkenteni kell, amihez a török félnek is végre kell hajtania a cselekvési tervet – húzza alá a zárónyilatkozat.
Renzi a támogatások csökkentésével fenyeget
Egy, a tanácskozás részleteit ismertető forrás egyébként azt mondta: Matteo Renzi olasz kormányfő a fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében. „A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma\" – hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányukban – tette hozzá.
Ez a támogatás a volt szocialista országok elmaradottabb régióinak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014–2020 közötti periódusban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érintheti – tájékoztatott a neve mellőzését kérő brüsszeli forrás. Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként az Európai Tanács kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően arról tájékoztatott, hogy az uniós állam- és kormányfői kimondták: Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani és a schengeni megállapodást teljes körűen mindenkinek be kell tartania. Ezzel most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást – hangsúlyozta álláspontját.
Megugrott a Görögországba tartó menekültek száma
Keddtől péntekig több mint 11 ezer migráns érkezett az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigetekre – közölte az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala. Februárban eddig összesen 27 ezer 555 migráns jött a tengeri útvonalon, közel tízszer annyi, mint tavaly az év második hónapjában.
A menekültek most már az Égei-tenger délkeleti részén, Antalyától délnyugatra található Kasztelórizon szigetét is célba vették csónakjaikkal. Az alig 250 lakosú sziget jelenleg mintegy ezer menekültről igyekszik gondoskodni. Februárban eddig összesen 27 ezer 555 migráns érkezett ezen a tengeri útvonalon, közel tízszer annyi, mint tavaly az év második hónapjában.
A görög média szerint a menekültáradat ugrásszerű növekedése feltehetően annak tudható be, hogy a török kormány nyomás alá akarja helyezni európai tárgyalópartnereit. Március elején egy újabb rendkívüli uniós csúcsot terveznek tartani Törökország részvételével, hogy mielőbb kidolgozzanak egy EU-török akciótervet. Ennek eddig ismert részletei szerint Ankara 3 milliárd eurót kapna a szíriai menekültek helyzetének javítására. Cserében Törökországnak fokoznia kellene az égei-tengeri embercsempészek elleni harcot.
Ausztria egyébként bejelentette: további intézkedéseket tesz az illegális migráció leállításáért. Domenico Manzione, az olasz belügyminisztérium migrációs államtitkára gyalázatosnak nevezte a Brenner-hágónál levő osztrák–olasz határátkelőnél tervezett beléptetőkapu felállítását. Hangsúlyozta, ez migrációs vészhelyzetet teremthet a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!