Fotó: BBC.com
Öt napig tartó népszavazás kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról.
2022. szeptember 23., 10:002022. szeptember 23., 10:00
2022. szeptember 23., 10:062022. szeptember 23., 10:06
Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak. Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, fokozott óvintézkedések mellett, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.
A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 „hazai” és 85 „külső” szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a többi három, referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak.
A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.
Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti magát. Az ukrán fegyveres erők tüzérségi támadásainak és „provokációinak” veszélye miatt a régiók fokozott biztonsági intézkedésekkel, a helyi szervek mellett az orosz nemzeti gárda bevonásával készülnek a népszavazások idejére. Vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem.
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése szerint a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság Oroszországban tartózkodó lakosai körében 84 százalékos a részvételi hajlandóság, és a potenciális szavazók 95 százaléka kívánja azt, hogy régiója Oroszország részévé váljon. Három százalék szeretné, ha az entitások független államok lennének, két százalék pedig nem tudott véleményt mondani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!