
Fotó: Pixabay.com
Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében egy negyedévvel, 2023 áprilisáig meghosszabbíthatják a két utolsó németországi atomerőmű üzemidejét.
2022. szeptember 28., 11:432022. szeptember 28., 11:43
2022. szeptember 29., 09:282022. szeptember 29., 09:28
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kedd este Berlinben tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a szeptember elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére.
– fejtette ki a miniszter.
Elmondta: ammennyiben nem következik be jelentős javulás a szomszédos országban, a németországi ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az év első hónapjaiban, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás.
A „mai állás szerint” így kell megszervezni az ellátást, végső döntést azonban majd csak később hoznak. A Neckarwestheim 2 erőmű esetében elég lesz 2023 elején határozni arról, hogy folytassák-e a termelést, az Isar 2 esetében viszont technikai okok miatt legkésőbb decemberben dönteni kell – ismertette Robert Habeck.
Németországban a Japánban, Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az Angela Merkel vezette akkori kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet.
Az új – a friss franciaországi adatok alapján valószínűleg ismét módosításra szoruló – menetrend szeptember eleji ismertetésekor Robert Habeck kiemelte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, és Németország 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel. Ezért új fűtőelemeket már nem rendelnek és az átmeneti idő után a két utolsó erőművet is leállítják – mondta a Zöldek politikusa.
Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette: a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország „okosan döntött”.

A villamos energia drágulása miatt elhalaszthatják az utolsó három németországi atomerőmű év végére tervezett leállítását – jelentette kedden a Der Spiegel című német hírmagazin.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!