Fotó: Europa.eu
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Unió 2024-es költségvetését, melynek teljes összege 189,4 milliárd euró kötelezettségvállalás, a kifizetések összege pedig 142,6 milliárd eurót tesz ki – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
2023. november 22., 21:302023. november 22., 21:30
2023. november 22., 22:462023. november 22., 22:46
A 519 igen szavazattal, 79 ellenszavazat mellett és 30 tartózkodással elfogadott jövő éves uniós költségvetésben az EP-képviselők 666,5 millió euróval megnövelték az ukrajnai háború következményeinek és a globális kihívások kezeléséhez, valamint a fiatalok, köztük a fiatal gazdálkodók támogatásához elengedhetetlen programok és szakpolitikák finanszírozását.
Többek között 250 millió euróval növekedtek a humanitárius segítségnyújtásra szánt összegek, 150 millió euróval a szomszédsági, a fejlesztési és nemzetközi együttműködési programok költségvetése, 85 millió euróval a Horizont Európa program, 30 millió euróval a közlekedési infrastruktúra, 60 millió euróval az Erasmus+ program, 20 millió euróval a LIFE program éves finanszírozása.
Az EP-képviselők szerint az Európai Unió Tanácsában várhatóan az év végéig megállapodás születik az EU hosszú távú költségvetésének (MFF) félidős felülvizsgálatáról. Ez várhatóan – mint írták – megnyitja az utat a 2024 elején az Európai Bizottság által javasolt költségvetés-módosítás keretében tervezett jelentős kiegészítő előirányzatokhoz. Célja, hogy középtávú támogatást nyújtson Ukrajnának, növelje a rugalmasságot és a válságkezelési képességeket, megerősítse az EU stratégiai autonómiáját, és fokozza az uniós erőfeszítéseket olyan területeken, mint a migráció és a külpolitika – emlékeztetett az uniós parlament.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a szavazás eredménye igazolta, hogy „Magyarországnak megint igaza lett”, azaz megoldható a 2024-es uniós költségvetés finanszírozása a többéves pénzügyi keretterv módosítása nélkül is.
„Az EP baloldala is megszavazta az éves költségvetést, pedig korábban kötötte az ebet a karóhoz, hogy a többéves uniós pénzügyi keret több 10 milliárd eurós bővítése nélkül nem fogja azt elfogadni. Mégis ma az EP többsége, így az euró- és dollárbaloldal is elfogadta: ha az Ukrajnának kondíciók nélkül odaígért, háborúra költött eurómilliárdokat kiveszik a képből, a többéves pénzügyi keret köszöni, működik és jól van” – fogalmaztak.
A közlemény Deli Andort, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki elmondta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kiszámíthatóság került veszélybe azzal, hogy az uniós parlament baloldali többségének eredeti tárgyalási pozíciója az éves költségvetés elfogadását a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatához kötötte. A képviselő szerint a tárgyalások során Magyarország álláspontja mindvégig az volt, hogy az éves költségvetés nem lehet túsza az MFF felülvizsgálatának. Az, hogy a tárgyaló feleknek végül a szokásos határidőben sikerült megállapodniuk a 2024-es költségvetésről azt bizonyítja, hogy a magyar álláspont volt a helyes. Az EP baloldali nyomásgyakorlási taktikája pedig elbukott – emelte ki.
A képviselőcsoport emlékeztetett: Magyarország miniszterelnöke a tagállamok többségével együtt többször kinyilvánította, hogy az Európai Bizottság többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálatára vonatkozó javaslata kidolgozatlan, komoly tárgyalásra alkalmatlan.
„Brüsszelből úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket” – fogalmaztak.
Az Európai Bizottság eközben további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát. Mivel ez az összeg a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, a tagállamoktól akarnak plusz forrásokat „kicsikarni” – tették hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!