
Borvendég Zsuzsanna felszólalásában kitért a nagyváradi egyházi kilakoltatásra is
Fotó: Európai Parlament
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát. A politikus szerint az uniós jelentések aránytalanul kezelnek bizonyos társadalmi kérdéseket, miközben az őshonos nemzeti közösségek problémái háttérbe szorulnak.
2026. április 29., 10:372026. április 29., 10:37
Éles hangvételű felszólalásban bírálta az Európai Parlament aktuális jelentését Borvendég Zsuzsanna, aki szerint az uniós intézmény súlyosan elhanyagolja az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. A képviselő rámutatott: a dokumentum jelentős hangsúlyt fektet egyes társadalmi csoportokra, miközben a nemzeti kisebbségek említése teljesen hiányzik.
– fogalmazott felszólalásában.
A politikus a vallásszabadság kérdésében is aránytalanságot lát. Állítása szerint a jelentés kizárólag a zsidó és muszlim vallásokkal kapcsolatban fogalmaz meg aggályokat, miközben a kereszténység említése teljesen kimarad.
Borvendég konkrét példát is említett: Erdélyben egy premontrei apát kilakoltatásának ügyét, amely egyház- és magyarellenes felhangokkal bír. Hozzátette, hogy az ilyen esetek nem váltanak ki kellő reakciót a nemzetközi jogvédő szervezetek részéről.
Kritikája szerint egyes tagállamok ma is kollektív bűnösség elve alapján hoznak döntéseket, például földkisajátítások esetében, megfelelő kártalanítás nélkül.
„Nem a jogtiprást elszenvedő közösséget védik, hanem politikai ellenfelüket akarják megbuktatni” – hangsúlyozta.
Felszólalását azzal zárta, hogy az Európai Parlamentnek szerinte a jelenlegi „áljogvédő pótcselekvések” helyett inkább az őshonos kisebbségek autonómiatörekvéseit kellene támogatnia, különösen a trianoni utódállamokban élő magyar közösségek esetében.

Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügye is szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szerdai találkozóján a Sándor-palotában.

Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
szóljon hozzá!