
Orosz légicsapás érte Harkiv városát, három helyi lakos életét vesztette, öten megsebesültek
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Dróncsapást mért az oroszországi Szaratovi területen lévő Engelsz légibázisra szerda délelőtt az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége – közölte az ukrán katonai hírszerzés. Közben Moszkva szerint meghaladták a 71 ezer főt és a 11 ezer egységnyi fegyverzetet az ukrán fegyveres erők év eleje óta elszenvedett veszteségei.
2024. március 20., 18:102024. március 20., 18:10
2024. március 20., 18:152024. március 20., 18:15
„A Ljutij (Február) elnevezésű, ukrán gyártmányú kamikaze drón jól teljesített. Engelsz demilitarizálása folytatódik” – fogalmazott a hírszerzés, hozzátéve, hogy még tisztázzák az okozott kár mértékét. A településen van az orosz légierő Engelsz-2 légibázisa, amely kulcsszerepet tölt be az Ukrajna elleni háborúban: az orosz erők számos rakétatámadást indítanak onnan. A közösségi oldalakon közzétett beszámolók szerint a helyszínen legalább négy robbanás történt, és tűz keletkezett.
A rendőrség közölte, hogy az eddigi adatok szerint három helyi lakos életét vesztette, és öten megsebesültek. A katasztrófavédelmi szolgálat szerint viszont lehetnek még emberek a romok alatt. Szinyehubov arról is hírt adott, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákat dobott Kazacsa Lopany falura, aminek következtében egy helyi lakos sérülésekkel kórházba került. Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról számolt be a Telegramon, hogy sikerült átjuttatniuk a régió ukrán ellenőrzésű részébe az orosz megszállás alatti területről egy nevelőszülő párt két fiúgyermekükkel. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az év eleje óta Ukrajnának negyven gyermeket sikerült visszavinnie az ellenőrzése alatt álló területre.

A befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására kell felhasználni, az agresszióért pedig minden érintettet bíróság elé kell állítani – jelentette ki Josep Borrell.
Ezzel egy időben az orosz védelmi miniszter szerint meghaladták a 71 ezer főt és a 11 ezer egységnyi fegyverzetet az ukrán fegyveres erők év eleje óta elszenvedett veszteségei. Szergej Sojgu a tárca szerdai parancsnoki ülésén elmondta, ez majdnem háromszorosa a múlt év azonos időszaka mutatóinak. Közölte, hogy az orosz hadsereg idén eddig négy Abrams és öt Leopard harckocsit, 27 Bradley gyalogsági harcjárművet, HIMARS sorozatvetők 11 indítóállását, valamint légvédelmi rakétarendszerek 11 indítóállását, köztük öt Patriotot semmisített meg.
Mint mondta, az ukrán fegyveres erőknél mind gyakoribb a dezertálás és a civilek kifosztása a Kijev ellenőrzése alatt álló területeken. „A kijevi rezsim minden módon eltitkolja a polgárok elől a harctéren kialakult valós helyzetet” – idézte az MTI a minisztert. Sojgu szerint az oroszok elleni terrorcselekményeket az ukrán fegyveres erők sikereként tüntetik fel, és egyre elterjedtebb a kényszermobilizáció. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadvezetés kénytelen a tartalékokat és a legdrágább haditechnikát bevetni a harcban.
Arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg hogyan lépett fel az elnökválasztás idején a választóhelyiségek és állami intézmények ukrán lövetése ellen. „A kijevi rezsim terrorista módszereket alkalmazott a szavazás megzavarására” – hangsúlyozta az orosz védelmi miniszter. Kijelentette, hogy a terrortámadások megakadályozása érdekében az orosz csapatok fokozták a kormányzati és szociális létesítmények védelmét, megerősítették a légvédelmi rendszert, amely 419 drónt és 67 rakétát lőtt le. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Belgorod megyei, az ukrán határ közelében fekvő Kozinka község környékét megtisztították „az ukrán alakulatok maradványaitól”.

Ukrajnában harcoló román zsoldosok is részt vettek az elmúlt napokban orosz területen végrehajtott bevetéseken – derült ki, miután kedden képeket tettek közzé a helyszínről.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!