2012. január 06., 13:382012. január 06., 13:38
Olekszandr Timosenko tavaly év végén kért politikai menedékjogot a forrás szerint, de ügyében még nem született döntés. A menedékkérésről a Právo című cseh napilap is beszámolt, amely szerint a 51 éves üzletembernek jó esélye van, hogy teljesítik a kérését. Pavel Novák, a belügyminisztérium szóvivője a francia hírügynökség megkeresésére közölte: „Soha nem kommentáltuk a menedékkérési folyamatokat, és ma sem tesszük”.
A férjet is érinti az a másik bűnvádi eljárás, amelyben Julija Timosenkót az Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű magáncég vezetőjeként az 1990-es években elkövetett adócsalással és sikkasztással vádolják. A férj is a cég vezetőségének tagja volt. 2000-2001-ben előzetes őrizetben is volt sikkasztás vádjával, de bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezték. Julija Timosenkót szintén őrizetbe vették az ügyben 2001-ben, de több heti fogva tartás után szabadlábra helyezték, majd később bizonyítékok hiányában felmentették.
Olekszandr Timosenko soha sem volt aktív résztvevője az ukrán köz- illetve politikai életnek. Tavaly augusztus óta szokott megjelenni a nyilvánosság előtt, mióta a feleségét őrizetbe vették. A Právo szerint nem kizárt, hogy a volt kormányfő ellen újra megindított eljárásban a hatóságok figyelme rá is kiterjed majd.
Julija Timosenkót október 11-én ítélték hétévi börtönre a 2009-ben megkötött - a főügyészség szerint Ukrajna számára előnytelen - orosz-ukrán gázárszerződések miatt. Az ítélet decemberben emelkedett jogerőre. Timosenko kitart ártatlansága mellett, és legfőbb politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics elnököt vádolja azzal, hogy így akarja őt eltávolítani a politikai színtérről az októberben esedékes parlamenti választások előtt. A volt kormányfő őrizetbe vételét és elítélését bírálta az Egyesült Államok és az Európai Unió, amely szerint az ítélet mögött politikai szándékok álltak.
Egy évvel korábban Prága Bohdan Danyisilinnek, a Timosenko-kormány egykori gazdasági miniszterének adott politikai menedékjogot, ami miatt diplomáciai konfliktus keletkezett a két ország között, két cseh diplomatát kémkedés vádjával kiutasítottak Kijevből. A Právo szerint nem zárható ki, hogy Timosenko várható menedékjogával ismét hűvösebbé válik a cseh-ukrán viszony, amely Mikola Azarov ukrán és Petr Necas cseh kormányfő múlt év végi prágai tárgyalásai után rendeződni látszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
Látogatottsági adatok