Még mindig nem tudni, meghatározzák-e Románia és Bulgária integrációjának időpontját
Négy nappal a májusi 16-i országjelentés előtt, amelyben eldőlhet Románia és Bulgária európai uniós (EU) csatlakozásának időpontja, kétértelmű visszajelzések érkeznek az EU részéről. Németországi sajtóforrások szerint az Európai Bizottság (EB) még nem véglegesítette a Romániáról és Bulgáriáról szóló országjelentést, ugyanakkor az is kérdéses, hogy a jelentés egyáltalán tartalmazni fogja a két ország csatlakozási időpontját. Az EB ugyanakkor jegyzetben közölte Romániával és Bulgáriával, hogy megvonja pénzügyi támogatását, amennyiben a két ország továbbra sem lesz képes ezt célszerűen felhasználni.
Miközben Románia esetében a kifogások főként a technikai hiányosságokra vonatkoznak, Bulgáriát amiatt marasztalják el, hogy nem tesz eleget a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolásáért. Habár szerdán a bolgár hatóságok letartóztattak egy sikkasztással vádolt tisztviselőt, Szófiában még aznap meggyilkoltak egy üzletembert, a hasonló maffialeszámolásokért pedig eddig senkit nem ítéltek el. Az EU-val kötött csatlakozási szerződés értelmében az Unió egy évvel halaszthatja a két ország csatlakozását, ugyanakkor Romániát és Bulgáriát további megfigyelés alatt tarthatja. Leonard Orban, az integrációs minisztérium államtitkára elismerte annak a lehetőségét, hogy az országjelentésben elmarasztalhatják Bukarestet, azonban úgy vélte: az esetleges „piros lapok” nem veszélyeztetik a csatlakozás időpontját. Hasonlóan vélekedett Olli Rehn EU-bővítési biztos is, aki valószínűtlennek tartja a halasztást. A biztos egyébként csütörtökön Traian Bãsescu államfővel és Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnökkel telefonbeszélgetést folytatott a csatlakozásról. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök bizakodó: szerinte mind Románia, mind Bulgária már 2007 januárjában az EU tagjává válik. A politikus úgy fogalmazott: Romániának még bizonyos erőfeszítéseket kell tennie, többek között az igazságügy reformja és a korrupció elleni küzdelem terén, de ő azt hiszi, hogy 2007 januárjában az EU tagja lesz, akárcsak Bulgária. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén úgy értékelte, hogy az országjelentésben leszögezik Románia és Bulgária csatlakozásának pontos időpontját, és elítélte azokat az európai politikusokat, akik ellenzik a bővítést. Az EB romániai küldöttségének vezetője, Jonathan Scheele szerint egyelőre nem merült fel a csatlakozás időpontjának elhalasztása. Hozzátette, nem az EU hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása, ezt ugyanis kormányszinten kell rendezni. Ezzel szemben Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy az országjelentésben az erdélyi magyar kisebbség kérdése szerepelni fog. Szerinte a csatlakozásnak Románia minden lakosa nyertese kell hogy legyen, emiatt a magyar felsőoktatás, illetve a területi autonómia kérdésköre megkerülhetetlen. A képviselő lapunknak elmondta: eddig az EB-ben a magyar kisebbség kérdését európai standardok hiányára hivatkozva vetették el, Gál Kinga viszont a koppenhágai kritériumokra utalt, amelyek értelmében a 2004-ben csatlakozott tíz országnak rendeznie kellett a területén élő kisebbségek helyzetét. A fideszes politikus szerint az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság politikai képviseleti szerveként küzdenie kell a kisebbségek gondjainak orvoslásáért, és ehhez nemcsak kormánypárti hatáskörét kellene bevetnie, hanem az erdélyi magyar szervezetekkel együttműködve kell harcolnia a magyar kisebbség érdekeinek érvényesítéséért. Gál Kinga rámutatott, az ország 2007-es integrációja a ratifikációs folyamat miatt is nehézségekbe ütközhet, ugyanis több tagállam megvárja a jelentés következtetéseit, és csak utána lesz hajlandó ratifikálni Románia és Bulgária csatlakozását. Ettől függetlenül azonban a kolozsvári születésű EPP-képviselő reménykedik abban, hogy amennyiben az országjelentés pozitív lesz, novemberig a ratifikációs folyamat lezárul. Angela Merkel német kancellár viszont ennél óvatosabban értékelte a két ország integrációs esélyeit. Kifejtette: Romániának és Bulgáriának teljesítenie kell kötelezettségeit, szerinte ugyanis a csatlakozásra „minden áron nem kerülhet sor”.
Ausztria is ratifikálta Románia csatlakozását Az osztrák parlament csütörtökön ratifikálta Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződését, amely az osztrák államfő jóváhagyása után lép érvénybe. A szerződés ratifikálását Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő ausztriai látogatása során üdvözölte. A külügyminisztérium sajtóközleményében jelzésértékűnek vélte az osztrák parlament döntését, amely a jövő heti országjelentés előtt különös jelentőséggel bír. Ausztria a tizenhetedik EU-tagállam, amely szentesítette a két ország csatlakozási szerződését.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
szóljon hozzá!