Újra kéri. Traian Băsescu bejelentette, hogy vissza kívánja szerezni a moldovai állampolgárságot
Visszakéri a néhány éve megvont moldovai állampolgárságát Traian Băsescu volt román államfő.
2025. szeptember 29., 15:192025. szeptember 29., 15:19
Ezt maga Băsescu jelentette be vasárnap este a moldovai parlamenti választás után.
– mondta Traian Băsescu, amikor vasárnap este a Digi 24 csatornán megkérdezték, hogy még mindig szándékában áll-e visszaszerezni moldovai állampolgárságát.
Döntő hatása lesz a diaszpóra szavazatainak a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság jövőjére és Románia biztonságára – állapította meg vasárnap egy Facebook-bejegyzésben Traian Băsescu.
Traian Băsescu és felesége, Maria Nicolae Timofti elnök 2016 június elején aláírt rendelete alapján kapott moldovai állampolgárságot.
Băsescu bírósághoz fordult, de 2017 februárjában a legfelsőbb bíróság elutasította a kérelmét.
A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy az ügy a chişinăui törvényszék hatáskörébe tartozik.
Igor Dodon egy 2018-as interjúban azt állította, hogy Traian Băsescu a törvényt megsértve szerzett moldovai állampolgárságot.
Ugyanakkor Dodon Maria Băsescu állampolgérségét nem vonta vissza, így a volt román first lady vasárnap szavazott a moldovai parlamenti választásokon.
Mint arról beszámoltunk,
Megnyerte a Moldovai Köztársaságban rendezett parlamenti választást Maia Sandu államelnök alakulata, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), megszerezve a leadott szavazatok 50 százalékát, az oroszbarát kommunisták gyengébben szerepeltek.
Miután a szavazókörök több mint 99,5 százalékában megszámolták a voksokat, kiderült, hogy a PAS a szavazatok 50,03 százalékát szerezte meg, ami 55 mandátumot jelent a 101 tagú parlamentben.
A szocialisták és a kommunisták alkotta, Moszkva-párti Hazafias Blokk 26 mandátumra számíthat, az Alternatíva nyolcra, a Mi Pártunk és a Demokrácia Otthon Politikai Párt (PPDA) pedig 6-6-ra.
A választáson összesen 1 571 844-en szavaztak.
A választások tétje az, hogy folytatódik-e Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamata, vagy orosz befolyás alá kerül, ami az ukrajnai háború menetét is befolyásolhatja, illetve a NATO-val szembeni orosz provokációk újabb kiindulási pontjául szolgálhatna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!