Brüsszelben is lobbiznak

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) képviselői a találkozón megemlítették: Európa számos kisebbsége rendelkezik már azokkal a jogokkal, amelyeket az erdélyi magyarság követel magának. Arról próbálták meggyőzni a brüsszeli végrehajtó testület képviselőit, hogy ennek a problémának mindenképpen szerepelnie kell abban az országjelentésben, amely májusban jelenik meg Románia európai uniós csatlakozásának felkészüléséről, és amelynek döntő szerepe van abban, hogy az ország már 2007-től vagy csak 2008-tól válik EU-taggá. Közlésük szerint a bizottság képviselői jelezték, hogy tanulmányozni fogják a levélben szereplő részleteket, és „több ígéretet kaptak, hogy ez a probléma hangsúlyozottan szerepelni fog az országjelentésben”.
A bizottság képviselői brüsszeli tájékoztatójukon tiltakoztak az ellen is, hogy a román európai parlamenti megfigyelők a Babeº–Bolyai Tudományegyetem „hazugságokat tartalmazó kiadványaival próbálják félrevezetni az európai közvéleményt”. Mint mondták, az egyetem imázsközpontja által szerkesztett angol nyelvű füzetben az áll, hogy az egyes oktatási vonalak autonómiát élveznek, 17 karon folyik széles körű magyar nyelvű oktatás, és az egyetem falain háromnyelvű feliratokat helyeztek el, ám egyik állítás sem felel meg a valóságnak. „A magyar oktatási vonalnak semmilyen autonómiája nincs, nem dönthet önállóan például oktatók felvételéről (emiatt a magyar oktatói állások több mint fele betöltetlen), és anyagi kérdésekről vagy előléptetésekről sem. A két teológiai kart leszámítva az összes kar vezetője román nemzetiségű” – tették hozzá. Jelezték azt is: lejárató kampány indult azon oktatók ellen, akik a magyar nyelvű oktatás önállósulása mellett foglaltak állást.
Hantz és Szász szóvá tették azt is, hogy az önálló magyar karok létrehozására vonatkozó kérést hétfőn a Babeº–Bolyai Tudományegyetem szenátusa elutasította. Tegnap kiadott közleményében a BKB úgy véli, ezzel ismét bebizonyosodott, hogy „a román akadémiai és politikai vezetés végső célja az erdélyi magyarság intézményrendszere kiépítésének megakadályozása, illetve a magyar nemzeti közösség teljes felszámolása.” A közlemény szerint így a politikai eszköztár kimerült, és már csak bojkottal vagy polgári engedetlenségi módszerekkel tudnak tovább harcolni.
Az MTI Kovács Leheltől, a BKB alelnökétől megtudta, hogy a bojkott milyen formáira is gondolt a testület. Eszerint a március 2-i közgyűlésen javasolni fogják a magyar tagozat jelenlegi vezetőségének visszahívását, és azt, hogy helyettük ne nevezzenek ki senkit. A BKB ülésein általában harminc oktató szokott részt venni, a BBTE-n viszont összesen 220-an tanítanak magyarul. Kovács szerint azonban eddig sokan csak hallgatólagosan szimpatizáltak a bizottság munkájával. Szükségesnek tartják a emellett hogy a közgyűlés vonja meg a bizalmat azoktól a magyar oktatóktól, akik nem foglalnak egyértelműen állást a magyar karok mellett, illetve együttműködnek az antidemokratikus egyetemi vezetőséggel. Hírösszefoglaló