Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt

Számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogot sért, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget. Sérti továbbá a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint több, a belső piacra alkalmazni szükséges szabályt – írták.

Amennyiben nem orvosolja az Európai Bizottság által felvetett kifogásokat, a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.

A bizottság közleményében ismertették, a törvény létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik. Vizsgálja azon szervezeteket, melyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra.

A törvény olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére a választások során, valamint büntetőjogilag szankcionálják a külföldi támogatások választással összefüggésben történő felhasználását.

korábban írtuk

Szuverenitásvédelmi Hivatal jön létre Magyarországon: benyújtották a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot

A kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását.

Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a testület az Európai Unió Bíróságához fordulhat – emlékeztetett az uniós bizottság.