Josep Borrell
Fotó: Ec.europa.eu
Oroszország egyre inkább elszigetelődik, erkölcsileg, politikailag és katonailag el fogja veszteni az ukrajnai háborút – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása előtt hétfőn.
2022. október 17., 12:162022. október 17., 12:16
2022. október 17., 13:582022. október 17., 13:58
Josep Borrell a Külügyi Tanács ülésére érkezve újságíróknak fejtette ki véleményét, miszerint a végső győzelem érdekében továbbra is támogatást kell biztosítani Ukrajnának. A főképviselő fontosnak nevezte az Európai Unió katonai segítségnyújtásának fenntartását Ukrajna számára, valamint azt, hogy megkezdjék a kiképzőmisszió munkáját az ország határain kívül. Az unió elkötelezett amellett, hogy az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűnök felelőseit elszámoltassák – hangsúlyozta.
Arról is tájékoztatott, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokapcsolaton keresztül részt vesz a miniszteri tanácskozáson. Újságírói kérdésre válaszolva az uniós diplomácia vezetője közölte:
Hozzátette: jelenleg nem számít előrelépésre az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás újraélesztéséről szóló tárgyalásokon. Közölte továbbá: a külügyminiszterek tanácskozásán szankciók elfogadását tervezik azokkal szemben, akik felelősek a fiatal iráni nő, Mahsza Amini letartóztatás utáni halálát követően kezdődött megmozdulások résztvevőivel szembeni erőszakos fellépésért. Szavai szerint a miniszterek „minden bizonnyal” támogatni fogják a megszorító intézkedések azonnali bevezetését.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az Iránnal szemben bevezetni tervezett újabb szankciós csomag elsősorban az úgynevezett erkölcsrendőrség illetékeseit venné fel a megszorító intézkedések listájára. Mindazok esetében határozott fellépésre van szükség, akik a helyzet megoldásának kulcsát az emberi jogok figyelembevétele nélkül csak az erőszakos fellépésben látják ártatlan civilek, köztük nőkkel szemben – tette hozzá.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter az iráni atomalkuval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Teherán ellenállása ellenére mindenkinek érdeke a biztonságos álláspontot kialakítása. Az Amini halálát követően kezdődött megmozdulásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: országa elítéli az erőszakot, független vizsgálatot szorgalmaz az ügyben, és támogatja az Irán ellen bevezetni tervezett szankciókat. Hozzátette: az EU-nak határozottan, nyilatkozatban kell elítélnie az iráni vezetés cselekedeteit. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy országa támogatja az ukrán katonák kiképzését végző uniós misszió létrehozását, Ausztria ugyanakkor egyelőre nem tervezi részvételét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!