Antony Blinken amerikai külügyminiszter (archív felvétel)
Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2022. március 05., 16:112022. március 05., 16:11
2022. március 05., 16:162022. március 05., 16:16
Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart,
Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt „ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban. Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette.
– tette hozzá. A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban.
Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot. Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését.
Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a pénteki brüsszeli külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek”.
Washington 2,75 milliárd dollárral támogatná a segítségnyújtást
Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be szombati varsói sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A lengyelek és az amerikaiak tudják, milyen fontos a szabadság védelme, ezért együtt támogatják Ukrajnát, amely törvénytelen és provokálatlan agresszióval szembesül – fogalmazott Blinken, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közösen tartott sajtótájékoztatót a délkelet-lengyelországi Rzeszówban folytatott tárgyalásaikat követően.
„Ami Lengyelország és más országok támogatását illeti”, Joe Biden amerikai elnök kormányzata a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá az Ukrajnában és Lengyelországban tevékeny humanitárius szolgálatok támogatására szánt 2,75 milliárd dollárt – közölte az amerikai diplomácia vezetője.
Zbigniew Rau, utalva arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) jelenleg Lengyelország tölti be a soros elnöki tisztséget, felszólította Oroszországot a vérontás beszüntetésére, valamint az ostrom alatt álló ukrajnai városokból a civil lakosság kimenekítését lehetővé tevő humanitárius folyosók megnyitására.
Aláhúzta: Lengyelország soha nem ismeri el a „jogtalan, provokálatlan” agresszió következtében létrejött területi változásokat. A nemzetközi jog megsértésének nevezte, hogy az orosz erők az ukrán „társadalmat terrorizáló támadási eszközöket” használnak, az invázió során tűz alá veszik a civilek lakta területeket, az atomerőműveket és a nem katonai járműveket. Rau aláhúzta: a saját „fájdalmas történelmi tapasztalata alapján” Lengyelország következetesen fogja szorgalmazni a háborús bűnösök felelősségre vonását. Tudatta: Lengyelország az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket dokumentáló központot alapít, és ezen a téren az Egyesült Államok együttműködésére számít.
Csütörtökön az EBESZ közölte, hogy független vizsgálóbizottságot hoz létre az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze is közölte: a testület nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék a lehetséges háborús bűnökre vonatkozó adatok összegyűjtését.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egyébként tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok, köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia biztonságát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás