Biszku Béla tagadja, hogy kapcsolata lett volna 1956-ban a karhatalommal

Biszku Bélát hétfőn az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati térivel és a salgótarjánival összefüggésben. A bíróság Biszku Béla ügyében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A végzés nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett. Az ügyészség házi őrizet elrendelését kezdeményezte.

Biszku Béla meggyanúsításával kapcsolatban kedden a HírTV-nek nyilatkozva kijelentette: Salgótarjánban nem volt, így nem is adhatott parancsot. Azt pedig nem is tudja, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz. Biszku Béla azt mondta: volt egy felvonulás, a baloldali erők visszafoglalták a budapesti utcákat, utána volt egy gyűlés, de nem tud arról, hogy ott lett volna lövöldözés.

A HírTV-ben elhangzott, hogy a Biszku Béla otthonában tartott házkutatás során lőszereket találtak. Azt egyelőre vizsgálják, hogy Biszku Bélának, aki a HírTV szerint „nagy vadász volt egykor”, volt-e engedélye ezek tartására.

Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.

A főügyész azt mondta: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje az MTI-nek azt mondta: Biszku Béla a fellebbezés mellett továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint „a gyanúsítás, bármiféle kényszerintézkedés is felesleges és jogszerűtlen”. Zámbó Gyula szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján védencének ebben igaza is van.

A jogerős döntést, nagyjából egy héten belül, a Fővárosi Törvényszék mondja ki – tette hozzá az ügyvéd.

Gellért Ádám nemzetközi jogász, a lex-Biszkunak nevezett jogszabály kidolgozója a Duna Közbeszéd című műsorában hétfőn azt mondta: a nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében. Emlékeztetett arra, hogy Biszku Bélát a salgótarjáni sortűzperben már 1994-ben kihallgatták. Véleménye szerint azóta az ügyészségnek hivatalból el kellett volna járnia ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.