Új kezdet. Benjámin Netanjahu és J. D. Vance feleségeikkel Izraelben, miközben a Nemzetközi Bíróság a gázai civilekről való gondoskodásra szólította Izraelt
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ), az ENSZ legfőbb jogi testülete szerdán nyilvánosságra hozta tanácsadói véleményét, amely szerint Izrael köteles gondoskodni arról, hogy a gázai civil lakosság alapvető szükségleteit kielégítsék.
2025. október 23., 12:322025. október 23., 12:32
A bíróság hozzátette, hogy Izraelnek támogatnia kell az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNWRA) által nyújtott segélyezési erőfeszítéseket a Gázai övezetben.
– mondta Ivaszava Judzsi, a testület elnöke.
Izrael tavaly megtiltotta az UNRWA működését Gázában, arra hivatkozva, hogy több munkatársa a Hamásznak, illetve ahhoz kapcsolódó csoportoknak dolgozik.
Az ICJ áprilistól tartott meghallgatásokat Izrael azon kötelezettségéről, hogy a zsidó állam biztosítsa és elősegítse a szükséges humanitárius segítséget a megszállt területeken élő palesztin civileknek.
A testület szerdán hangsúlyozta továbbá, hogy
Noha a hágai bíróság tanácsadói véleményei jogilag nem kötelező érvényűek, mivel a testületnek nincs végrehajtói hatásköre, azok politikai súllyal bírnak.
Eközben nehéz feladatnak nevezte a Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet lefegyverzését és az övezet újjáépítését J.D. Vance amerikai alelnök szerdán Izraelben, ahol Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel egyeztetett.
„Nagyon-nagyon nehéz feladat előtt állunk; le kell fegyverezni a Hamászt és újjá kell építeni Gázát annak érdekében, hogy a gázaiak életét jobbá tegyük, és biztosítani kell azt is, hogy a Hamász többé ne jelentsen fenyegetést izraeli barátaink számára” – szögezte le Vance a kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Vance elmondta: Donald Trump amerikai elnök bízik abban, hogy Izrael – Washington többi, a Perzsa(Arab)-öbölben lévő szövetségesével együtt – rendkívül pozitív szerepet kap a régióban.
„Így aztán, őszintén szólva, az Egyesült Államoknak kicsit kevesebbet kell majd foglalkoznia a Közel-Kelettel, mert előlépnek régiós szövetségeseink, és átveszik az ellenőrzést a világ őket megillető szegletében” – húzta alá.
Mint mondta,
– példaként említette Izraelnek a 2020-ban, Trump első elnöksége Izrael Marokkóval, az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel megkötött egyezményeit, amelyek keretében a három arab ország normalizálta kapcsolatait a zsidó állammal –, és lehetőséget ad egy tartós szövetségi rendszer kiépítésére a térségben.
„Ez az Egyesült Államok legfontosabb érdeke, és úgy vélem, Izraelé is” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a
Netanjahu a sajtó előtt kijelentette, hogy hazája az izraeli biztonsági érdekeket szem előtt tartva hoz döntéseket, azonban hangsúlyozta: „közös döntéseket hozunk a régió érdekében, és azt gondolom, ez mindkettőnknek hasznos”.
Úgy vélte továbbá, hogy Izraelnek – a hadsereg műveletei révén – „sikerült kést szegeznie a Hamász torkának”, míg az Egyesült Államok eredményesen elszigetelte a szervezetet az arab és az iszlám világban.
A miniszterelnök elmondta, hogy
„Nem lesz egyszerű, de nem is lesz lehetetlen” – szögezte le.
Netanjahu az esetlegesen Gázába vezénylendő török biztonsági erőkkel kapcsolatos kérdésre azt felelte, erről közösen kell dönteni.
Vance ezzel kapcsolatban azt mondta, Törökországnak „konstruktív szerepet szánnak” a tűzszünet második szakaszában.
Netanjahu méltatta továbbá a hazája és az Egyesült Államok közötti „páratlan szövetséget”, azonban
Vance Jichák Hercog izraeli elnökkel is találkozott, aki köszönetet mondott Trumpnak a régió ügyében tett erőfeszítéseiért.
„Reményt kell adni térségünknek, Izraelnek, palesztin szomszédainknak és gyermekeink jövőjének” – szögezte le Hercog, azonban aláhúzta azt is, hogy Izrael továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Hamász az összes, még az övezetben lévő izraeli túsz holttestét visszaadja a zsidó államnak.
Vance Izraelben a tervek szerint találkozott a túszok családtagjaival is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!