Bírálják Budapestet a romániai örmények

Szerinte Magyarország a kelet-európai és ázsiai piacok sikeres bekebelezése érdekében lépett, alábecsülve az örmények nemzetközi kapcsolatrendszerét. „De az is lehet, hogy a magyar diplomácia tényleg vakon hitt az azeri elnök ígéreteinek. Bár én inkább úgy látom, hogy egyrészt Magyarországnak nem lett volna szabad a puskaporos hordóhoz közelednie, másrészt, ami történt, az az Európai Unió gazdaságcentrikus politikájának is a csődje” – tette hozzá a szervezet elnöke, a Bolyai Farkas Gimnázium tanára.

Puskás úgy véli, nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni Örményország és Azerbajdzsán történelmi hátterét sem. Létrehozásakor Azerbajdzsán olyan örmény területekhez jutott, ahol az őslakosság 95 százalékát az örmények alkották. A közelmúltban a két ország ádáz harcot vívott Hegyi-Karabah tartományért; ezt követően 2005-ben a kulturális genocídium néven elhíresült sírkő-, templom- és műemlékromboló akciójuk révén az azeriek újabb csapást mértek az országuk területén élő örményekre.

Vosganian: sárba tiport értékek

Az ügyben megszólalt a romániai örmény közösség is, amely közleményében megengedhetetlennek minősítette Safarov kiadatását, akit az azeri államfő kegyelemben részesített, előléptették, és lakást is kapott. A romániai örmény egyház érseksége és a Romániai Örmények Szövetsége által aláírt kommüniké szerint a kiadatás azt jelzi, hogy az EU- és NATO-tag Magyarország teljes mértékben elszakadt azon értékektől, amelyekhez csatlakozott. „Ez a döntés szöges ellentétben áll a magyar hatóságok korábbi, legmagasabb szinten megfogalmazott álláspontjával, miszerint arról biztosították az örmény kormányt, hogy ilyesmi nem történhet meg.

A magyar hatóságok lépése már csak azért is elfogadhatatlan, mivel az örmény hatóságok több ízben is tájékoztatták őket arról, hogy Safarovot Azerbajdzsánban az elmúlt években nemzeti hősként tisztelték” – olvasható a dokumentumban. Az aláírók szolidaritásukat fejezik ki a világban élő örményekkel, és úgy vélik: elfogadhatatlan egy ilyen, az örmény nép elleni ellenséges és a Gurgen Margarján emléke elleni kegyeletsértő gesztus.

„A romániai örmény közösség kijelenti: kiáll a magyarországi örmények mellett, és úgy véli, a magyar kormány lépése nyomán sárba tiporták a nemzeti közösség méltóságát, amely a magyar állam megalapítása óta harmonikusan élt együtt a magyar nemzettel” – olvasható a közleményben, amelyet Datev Hagopian örmény püspök és Varujan Vosganian, az örmény szövetség elnöke írt alá. Utóbbi egyébként az elmúlt hónapokban magyarellenes megnyilvánulásairól is ismert román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke.

Nem vesz magyar kötvényt az azeri olajalap

Az azerbajdzsáni állami olajalap (SOFAZ) közben bejelentette: nem tervezi, hogy magyar államkötvényeket vagy más pénzügyi eszközöket vegyen. A rövid, mindössze 4 soros közlemény szerint „a magyar államkötvények vásárlására vonatkozó hírekre reagálva az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajalapja hivatalosan bejelenti, hogy a SOFAZ nem fontolgat semmilyen beruházást államkötvényekbe vagy más pénzügyi eszközökbe Magyarországon”. Közben folytatódtak az örmény ellenlépések is: az Örmény Tudományos Akadémia (NAS) felfüggeszti kapcsolatait a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA).

Az azeri külügyminiszter eközben az amerikai külügyminiszter-helyettessel egyeztetett hétfőn. A bakui diplomácia vezetője értetlenséggel fogadta az Egyesült Államoknak a kérdésben elfoglalt álláspontját. Kijelentette, minden regionális probléma alapja az, hogy Örményország azeri területeket tart megszállva.