A szakértő szerint az amerikai elnök válasza áttételes üzenet arról, hogy nem szabad megtörni a Nyugat egységét
Fotó: Facebook/Joe Biden
Kitérő, elutasító választ küldött Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államokban élő román közösség vezetői által október elején az ukrajnai háborúval kapcsolatban megfogalmazott levélre.
2022. október 31., 14:232022. október 31., 14:23
2022. október 31., 14:242022. október 31., 14:24
A román értelmiségiek – köztük Nicholas Dima elemző, Mirela Roznoveanu író, újságíró és Grigore L. Culian, a New York Magazin szerkesztője – levelükben elítélték az orosz agressziót, s a tárgyalások szükségességére hívták fel a figyelmet egy nagymértékű nemzetközi katasztrófa megelőzése céljából. Arra is emlékeztették Bident, hogy az Egyesült Államok szenátusa 1991-ben határozatot szavazott meg, amelyben elismeri az ukrajnai, bukovinai románok önrendelkezési jogát egy olyan területen, amely a Molotov–Ribbentrop-paktum következményeként került a Szovjetunióhoz.
A Cotidianul portál beszámolója szerint az amerikai elnök válaszlevelében a washingtoni diplomácia által sokat hangoztatott álláspontot ismétli meg.
Joe Biden részletesen felsorolja továbbá az Ukrajnának nyújtott segítséget, a fegyverszállítástól egészen a menekültek támogatásáig. Az amerikai elnök ugyanakkor egyetlen szóban sem reagált a románok lakta ukrajnai régió önrendelkezésre vonatkozó határozatot felidéző levélrészletre.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta: Biden válasza áttételes üzenet arról, hogy nem szabad megtörni a Nyugat egységét.
A tárgyalásokra való utalásra sem válaszolt, jelezve, hogy csak a washingtoni központ dönthet bármely ilyen kérdésben, a periférián lévő államok feladata az engedelmeskedés. A propagandisztikus hangvételű elnöki levél azt is jelzi, hogy nem lesz egyhamar megbeszélés, tárgyalás” – fogalmazott kérdésünkre a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!