Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden elnök kedden újságíróknak elmondta, hogy meghozta a döntést az Egyesült Államok válaszlépéséről arra a dróncsapásra, amely három amerikai katonatisztet megölt és több tucatnyi embert megsebesített Jordániában.
2024. január 31., 10:502024. január 31., 10:50
A CNN munkatársa arra a kérdésre, hogy döntött-e már a válaszadás módjáról, Biden azt mondta: „Igen”, de további részletekkel nem kívánt szolgálni.
Biden egy vasárnapi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „az általunk választott időben és módon” fog válaszolni, miközben mérlegeli, hogyan lehet a jövőbeni támadásoktól elrettenteni a konfliktus eszkalálódása nélkül. Amerikai tisztviselők hétfőn azt mondták, hogy
de azt sugallták, hogy nem valószínű, hogy az Egyesült Államok Iránon belül mérne csapást.
A Fehér Ház kevés részletet árult el a válaszlépéssel kapcsolatban, de azt sugallta, hogy minden akció célja egyrészt a csoport képességeinek csökkentése, másrészt pedig az elrettentés erős üzenete lesz. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt is felvetette, hogy az
Biden kedden, amikor egy dél-floridai adománygyűjtő körútra készült, azt mondta, hogy Iránt tartja felelősnek a támadásért, amelyet a CNN jelentése szerint feltételezett Iránhoz kapcsolódó erők hajtottak végre.
„Felelősnek tartom őket abban az értelemben, hogy ők szállítják a fegyvereket azoknak az embereknek, akik ezt tették" – mondta.
„Nem hiszem, hogy szükségünk van egy szélesebb körű háborúra a Közel-Keleten. Én nem erre törekszem” – mondta.
Az elnök kedden beszélt a megölt katonák családjaival – közölte a Fehér Ház.
Irán Irakban működő csatlósai felfüggesztik az amerikaiak elleni műveleteket, a jemeni húszik viszont tovább keménykednek
Az iraki Katáib Hezbollah síita milícia kedden bejelentette, hogy felfüggeszti az amerikai csapatok elleni katonai műveleteit a közel-keleti térségben
Az Iránhoz kötődő fegyveres csoport közleményében azzal indokolta döntését, hogy elejét kívánja venni az iraki kormány „megszégyenülésének”.
Mindennek hátterében három amerikai katona halála áll, akik egy dróncsapásban vesztették életüket Jordánia északkeleti részén működő egyik katonai bázison a szíriai határ közelében. A Pentagon közlése szerint a támadás a Katáib Hezbollah „kézjegyét viselte magán”, bár a történtek végső kiértékelését még nem végezték el.
Egy névtelenséget kérő iraki tisztségviselő szerint a milícia annak nyomán tette bejelentését, hogy intenzív egyeztetések folytak az iraki és amerikai kormányok, valamint iraki fegyveres csoportok képviselői között a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. „Világos, hogy a történtekkel túllőttek a célon és ez mindenkit válaszút elé állított” – tette hozzá az iraki illetékes.
A Katáib Hezbollah Irak 2003-as amerikai inváziója nyomán megalakult egyik legjobban felszerelt és legbefolyásosabb milícia a síita fegyveres csoportok ernyőszervezeteként szolgáló Iraki Iszlám Ellenállásban, amely több mint 150 támadást hajtott végre amerikai csapatok ellen a gázai övezeti háború kirobbanása óta.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy Washington minden szükséges intézkedést megtesz csapatai védelmében. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kíván háborút a síita milíciákat támogató Iránnal. A Pentagon kedden mindössze azzal kommentálta a Katáib Hezbollah bejelentését, hogy „a tettek hangosabban szólnak a szavaknál”.
Az Irán támogatását élvező lázadók parancsnoka ugyanakkor hétfőn azt közölte: a jemeni húszi lázadók felkészültek az elhúzódó konfrontációra az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel.
A húszi felkelők szócsővének számító al-Maszirah tévécsatornán sugárzott nyilatkozatában Mohamed al-Atifi kijelentette, hogy a húszi vezetés jól átgondolt és meghozott minden erre vonatkozó döntést, ezeknek súlyát pedig a nyugati államoknak is fel kellene ismerniük.
Emellett fogadkozott, hogy a lázadók továbbra is támadni fogják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, amíg Izrael nem állítja le hadműveletét a Gázai övezetben.
A húszi vezető továbbá elítélte és nevetségesnek titulálta, hogy az amerikai kormány terroristáknak bélyegezte húszi lázadókat.
A jemeni húszi lázadók hétfőn azt közölték, hogy rakétacsapást intéztek az amerikai haditengerészet különleges egységének (Navy SEAL) Lewis B. Puller nevű, mozgó tengeri támaszpontja ellen az Ádeni-öbölben, az amerikai hadsereg azonban nem számolt be ilyen esetről. A múlt pénteken a Marlin Luanda brit olajszállító hajó ellen hajtottak végre rakétatámadást az öbölben, aminek következtében a hajón tűz ütött ki.
Az Irán által támogatott, Jemen legsűrűbben lakott területét ellenőrzésük alatt tartó síita húszi lázadók a Gázai övezeti izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19. óta számos drón- és rakétatámadást hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi vagy hadihajók ellen.
Ezekre reagálva a brit és az amerikai légierő az elmúlt hetekben több összehangolt támadást is intézett a húszik jemeni katonai létesítményei ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!