Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden elnök kedden újságíróknak elmondta, hogy meghozta a döntést az Egyesült Államok válaszlépéséről arra a dróncsapásra, amely három amerikai katonatisztet megölt és több tucatnyi embert megsebesített Jordániában.
2024. január 31., 10:502024. január 31., 10:50
A CNN munkatársa arra a kérdésre, hogy döntött-e már a válaszadás módjáról, Biden azt mondta: „Igen”, de további részletekkel nem kívánt szolgálni.
Biden egy vasárnapi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „az általunk választott időben és módon” fog válaszolni, miközben mérlegeli, hogyan lehet a jövőbeni támadásoktól elrettenteni a konfliktus eszkalálódása nélkül. Amerikai tisztviselők hétfőn azt mondták, hogy
de azt sugallták, hogy nem valószínű, hogy az Egyesült Államok Iránon belül mérne csapást.
A Fehér Ház kevés részletet árult el a válaszlépéssel kapcsolatban, de azt sugallta, hogy minden akció célja egyrészt a csoport képességeinek csökkentése, másrészt pedig az elrettentés erős üzenete lesz. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt is felvetette, hogy az
Biden kedden, amikor egy dél-floridai adománygyűjtő körútra készült, azt mondta, hogy Iránt tartja felelősnek a támadásért, amelyet a CNN jelentése szerint feltételezett Iránhoz kapcsolódó erők hajtottak végre.
„Felelősnek tartom őket abban az értelemben, hogy ők szállítják a fegyvereket azoknak az embereknek, akik ezt tették" – mondta.
„Nem hiszem, hogy szükségünk van egy szélesebb körű háborúra a Közel-Keleten. Én nem erre törekszem” – mondta.
Az elnök kedden beszélt a megölt katonák családjaival – közölte a Fehér Ház.
Irán Irakban működő csatlósai felfüggesztik az amerikaiak elleni műveleteket, a jemeni húszik viszont tovább keménykednek
Az iraki Katáib Hezbollah síita milícia kedden bejelentette, hogy felfüggeszti az amerikai csapatok elleni katonai műveleteit a közel-keleti térségben
Az Iránhoz kötődő fegyveres csoport közleményében azzal indokolta döntését, hogy elejét kívánja venni az iraki kormány „megszégyenülésének”.
Mindennek hátterében három amerikai katona halála áll, akik egy dróncsapásban vesztették életüket Jordánia északkeleti részén működő egyik katonai bázison a szíriai határ közelében. A Pentagon közlése szerint a támadás a Katáib Hezbollah „kézjegyét viselte magán”, bár a történtek végső kiértékelését még nem végezték el.
Egy névtelenséget kérő iraki tisztségviselő szerint a milícia annak nyomán tette bejelentését, hogy intenzív egyeztetések folytak az iraki és amerikai kormányok, valamint iraki fegyveres csoportok képviselői között a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. „Világos, hogy a történtekkel túllőttek a célon és ez mindenkit válaszút elé állított” – tette hozzá az iraki illetékes.
A Katáib Hezbollah Irak 2003-as amerikai inváziója nyomán megalakult egyik legjobban felszerelt és legbefolyásosabb milícia a síita fegyveres csoportok ernyőszervezeteként szolgáló Iraki Iszlám Ellenállásban, amely több mint 150 támadást hajtott végre amerikai csapatok ellen a gázai övezeti háború kirobbanása óta.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy Washington minden szükséges intézkedést megtesz csapatai védelmében. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kíván háborút a síita milíciákat támogató Iránnal. A Pentagon kedden mindössze azzal kommentálta a Katáib Hezbollah bejelentését, hogy „a tettek hangosabban szólnak a szavaknál”.
Az Irán támogatását élvező lázadók parancsnoka ugyanakkor hétfőn azt közölte: a jemeni húszi lázadók felkészültek az elhúzódó konfrontációra az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel.
A húszi felkelők szócsővének számító al-Maszirah tévécsatornán sugárzott nyilatkozatában Mohamed al-Atifi kijelentette, hogy a húszi vezetés jól átgondolt és meghozott minden erre vonatkozó döntést, ezeknek súlyát pedig a nyugati államoknak is fel kellene ismerniük.
Emellett fogadkozott, hogy a lázadók továbbra is támadni fogják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, amíg Izrael nem állítja le hadműveletét a Gázai övezetben.
A húszi vezető továbbá elítélte és nevetségesnek titulálta, hogy az amerikai kormány terroristáknak bélyegezte húszi lázadókat.
A jemeni húszi lázadók hétfőn azt közölték, hogy rakétacsapást intéztek az amerikai haditengerészet különleges egységének (Navy SEAL) Lewis B. Puller nevű, mozgó tengeri támaszpontja ellen az Ádeni-öbölben, az amerikai hadsereg azonban nem számolt be ilyen esetről. A múlt pénteken a Marlin Luanda brit olajszállító hajó ellen hajtottak végre rakétatámadást az öbölben, aminek következtében a hajón tűz ütött ki.
Az Irán által támogatott, Jemen legsűrűbben lakott területét ellenőrzésük alatt tartó síita húszi lázadók a Gázai övezeti izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19. óta számos drón- és rakétatámadást hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi vagy hadihajók ellen.
Ezekre reagálva a brit és az amerikai légierő az elmúlt hetekben több összehangolt támadást is intézett a húszik jemeni katonai létesítményei ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!