Fotó: Twitter/President Biden
Erkölcsi felháborodását fejezte ki, nem pedig a jelenlegi orosz politikai rendszer megváltoztatására célzott, amikor szombaton Varsóban azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy „nem maradhat hatalmon” – mondta hétfőn Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tartott sajtótájékoztatóján.
2022. március 29., 07:202022. március 29., 07:20
„Nem vonok vissza semmit” – szögezte le Biden.
– folytatta, megjegyezve, hogy éppen ukrán menekültekkel találkozott, mielőtt beszédet mondott Lengyelországban.
„Szeretném egyértelművé tenni: akkor sem, és most sem utalok (oroszországi) politikai változásra. Azt az erkölcsi felháborodást fejeztem ki, amit érzek, és nem kérek bocsánatot érte” – tette hozzá.
Amint arról korábban írtunk, Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban „mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte „nem maradhat hatalmon”. A kijelentést utólag Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltozás előidézése Oroszországban.
A Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még szombaton kijelentette: nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják. Peszkov hétfőn újságíróknak azt mondta:
Emmanuel Macron francia államfő óva intett vasárnap a „szavak és a tettek fokozásától” Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök előző nap mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
A The Washington Times című jobboldali-konzervatív amerikai napilap hétfőn arról írt, hogy az Egyesült Államok szövetségesei sem támogatják Biden varsói megjegyzését. A cikk felidézte, hogy Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit kormányzati és török tisztségviselők is elhatárolódtak az amerikai elnök „követelésétől”, amely a lap szerint megbonyolíthatja az orosz–ukrán háború befejezését.
Magyarázkodni kényszerült a washingtoni kormányzati adminisztráció, Joe Biden amerikai elnök kijelentése miatt, amelyet sokan úgy értelmeznek, hogy az Egyesült Államok Vlagyimir Putyin orosz államfő megdöntését szorgalmazza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!