„Fertőző” orosz vírusirtók – Szakértővel beszélgettünk a román kormány által betiltott szoftverekről

Fő a biztonság. A román kormány ideiglenesen betiltotta az orosz vírusölőket

Fotó: Pixabay

Bár az orosz antivírus szoftverek tiltása egyelőre csak az állami szektorra vonatkozik, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint azoknak a magáncégeknek, melyek közvetlen kapcsolatban állnak az állami informatikai rendszerekkel, el kell gondolkodniuk azon, telepítenek-e orosz vírusülőt, kockáztatva, hogy éppen ők lehetnek az állami rendszerek elleni támadás kiskapui.

Bíró Blanka

2022. szeptember 16., 08:422022. szeptember 16., 08:42

Valós veszélyt jelenthetnek a megbízhatatlan antivírus szoftverek az állami informatikai rendszerre – szögezte le Bihari Béla, az IT Plusz klaszter alelnöke, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a román kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Orosz Föderációból származó antivírus szoftverek beszerzését és használatát az állami intézményekben.

A kormány tájékoztatása szerint a már beszerzett és/vagy installált orosz vírusirtókat eltávolítják az állami informatikai rendszerekből. Az intézkedésre a hivatalos érvelés szerint azért van szükség, mert

a szakemberek megállapították, hogy az orosz fejlesztésű vírusirtó szoftverek veszélyforrást jelentenek, ezért a kormány megóvja ezektől a hazai állami informatikai rendszereket.

„Valamennyi uniós tagállamban az a tendencia, hogy ajánlásokkal vagy jogszabályokkal írják elő saját közintézményeik számára, hogy cseréljék le a vírusirtókat, ha azok közvetlenül vagy közvetve az Orosz Föderációból származnak, mivel fennáll a veszélye, hogy Oroszország felhasználja ezeket a szoftvereket egy kibertámadás során” – olvasható a kormány tájékoztatásában. A tiltás amúgy ideiglenes jellegű: az Ukrajna ellen intézett orosz invázió ideje alatt hatályos, mindaddig, amíg alá nem írnak a felek egy békeszerződést vagy állandó tűzszüneti megállapodást, amely szavatolja Ukrajna területi integritását.

Bihari Béla megkeresésünkre kifejtette, az orosz vírusölő szoftverek elterjedtek, például a Kaspersky vírusirtója rendszeresen a legjobbak között végez a tesztekben.

Az oroszok általában az élvonalban vannak, kitűnően teljesítenek a szoftverek stressztesztjében, vagyis amikor a gyártó eljátssza a „betörő” szerepét, hogy élesben gyorsan és hatékonyan ki tudja majd védeni a támadásokat. A szakember szerint ugyanakkor

nem zárható ki, hogy az orosz programokba beépített kiskapukat vagy a szoftver és a gyártó közötti ellenőrizhetetlen kapcsolatot kihasználva Oroszország kibertámadást indít, adatokat szerez meg, töröl, vagy zsarolóvírussal támad.

Az informatikus leszögezte, egy ilyen tiltás nem gyűrűzik át automatikusan a magánszférába, viszont azoknak a magáncégeknek, melyek közvetlen kapcsolatban állnak az állami informatikai rendszerekkel, be kell tartaniuk egy bizonyos szintű biztonsági protokollt, el kell gondolkodniuk azon, hogy telepítenek-e egy orosz vírusülőt, kockáztatva, hogy éppen ők lehetnek az állami rendszerek elleni támadás kiskapui. Bihari Béla ugyanakkor kifejtette, a veszély, hogy bejuttat egy zsarolóvírust, bármelyik szoftver esetében fennáll, például e tekintetben a magánszférából a kínai gyártmányú szoftverekre több a panasz, de az afrikai, dél-amerikai gyártmányúak esetében is előfordulnak gondok.

Az orosz támadások valószínű inkább az állami szervek megbénítását célozzák, nem a cégek, a polgárok jelentik a célpontot számukra

– vallja a szakértő. Ő maga azt mondja, mindenképpen az értékelések alapján telepítene vírusölőt, figyelembe véve, hogy a szoftver adatbázisa milyen gyorsan frissül, milyen gyorsan irtotta a legutóbbi zsarolóvírusokat, továbbá mennyire terheli a gépet, napközben milyen mértékben csökkenti a hatékonyságát, a kapacitását.