A Pruton túli országban rendezendő elnökválasztások kimenetelétől függ, hogy meddig őrizheti meg frissen megszerzett moldovai állampolgárságát Traian Băsescu volt román államfő.
2016. június 10., 12:572016. június 10., 12:57
2016. június 10., 13:342016. június 10., 13:34
A chişinăui elnöki hivatal csütörtökön jelentette be, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgárává fogadta az államelnöki tisztséget 2004 és 2014 között betöltő Băsescut. Radu Timofti moldovai államfő aznap írta alá azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében – a román állampolgárságát megőrző – Traian Băsescu és felesége, Maria Băsescu megkapta a moldovai állampolgárságot is.
A volt államfő állampolgárságához azonban a chişinăui oroszbarát ellenzéknek is lesz beleszólása. Igor Dodon, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Moldovai Szocialista Párt (PSRM) elnöke a bejelentésre úgy reagált, hogy az ősszel esedékes moldovai államfőválasztás után – amennyiben ő nyeri meg a megmérettetést – megfosztja Băsescut a moldovai állampolgárságtól.
„Băsescu úgy vonul be az ország történetébe, mint aki a legrövidebb ideig volt Moldova állampolgára. A választás után visszavonjuk. Nagy egyesüléspártiként vajon Băsescu felesküdött a Moldovai Köztársaság alkotmányára” – tette fel a kérdést Igor Dodon, aki a Pruton túli felmérések szerint nagy eséllyel indul az államfőválasztáson, amelyet a chişinăui alkotmánybíróság március 5-i döntése szerint idén először közvetlenül, a szavazópolgárok részvételével rendeznek meg.
Az MTI emlékeztet, hogy a volt román államfő márciusban igényelt állampolgárságot a chişinăui hatóságoktól. Băsescu még hivatalban volt, amikor 2013-ban először bejelentette ebbéli elhatározását. A jobbközép politikus elnökként is nyíltan síkra szállt a „két román nyelvű állam\", a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséért. 2013 novemberében úgy nyilatkozott: a NATO- és az EU-csatlakozás után Romániának a következő nagy célja az egyesülés kellene, hogy legyen a Moldovai Köztársasággal.
Tavaly áprilisi chişinăui látogatásán Băsescu előrevetítette, hogy kérvényezni fogja a moldovai állampolgárságot, az akkori moldovai belpolitikai helyzetet azonban nem tartotta alkalmasnak erre. Nicolae Timofti moldovai elnök akkor azt mondta: semmilyen akadálya nincs, hogy Băsescu megkapja az állampolgárságot, tekintettel arra, hogy Románia is sok moldovainak adott román állampolgárságot.
A moldovai oroszbarát parlamenti pártok vezetői úgy értelmezték Băsescu gesztusát, hogy indulni akar az őszi moldovai elnökválasztáson. Riporteri kérdésre válaszolva azonban a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöke tagadta, hogy ez a szándék vezérelte volna, mint mondta: a „moldovaiak iránti tisztelete\" jeléül kért állampolgárságot. A moldovai törvények szerint egyébként csak azok pályázhatják meg az államfői tisztséget, akik legalább tíz éve az ország területén élnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!