2012. július 18., 15:292012. július 18., 15:29
Mint az előre sejthető volt, az elmúlt három hét belpolitikai fejleményei az Európai Bizottság (EB) szerdán nyilvánosságra hozott, a romániai igazságügyi reform helyzetéről szóló országjelentésre is befolyással voltak.
A jelentés ismertetése előtt rendhagyó módon José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke rövid nyilatkozatban ismertette a testület álláspontját a romániai helyzetről. Megállapította: az utóbbi három hét romániai eseményei jelentős aggodalommal töltötték el az EB-t. „A legutóbbi események szétzúzták a Romániába vetett bizalmunkat” – szögezte le Barroso. Kijelentette: minden országnak erős bírói hatalomnak kell rendelkeznie, és tiszteletben kell tartania az EU alapelveit, a politikusok nem félemlíthetik meg vagy bírálhatják a bírákat az ítéletek meghozatala előtt. „A politikai harc nem jelentheti az alapelvek lábbal tiprását” – szögezte le.
Hangsúlyozta: az alkotmánybíróság működésének szabályait nem lehet egyik napról a másikra módosítani. Hozzátette: az EU egyik alapelve a tagállamok és az EB közötti korrekt együttműködés, ennek fényében méltatta, hogy Victor Ponta kormányfő azonnal reagált felkérésére, hogy tájékoztassa őt a romániai helyzetről. Elmondta, a Pontával folytatott beszélgetés során rámutatott: az igazságügyi jelentésben foglaltak mihamarabbi gyakorlatba ültetése az ország polgárainak érdekét szolgálja. Mint kifejtette, a Ponta által az EB által megfogalmazott tizenegy ajánlásra adott válaszok egyelőre elegendőek. „Románia visszafordult a szakadék széléről, de a folyamat még nem ért véget” – hangsúlyozta az EB elnöke. Hozzátette: felkérte az EB illetékeseit, hogy az év végéig készítsenek újabb országjelentést Romániáról.
Azt is kijelentette, hogy Romániát továbbra is szoros megfigyelés alatt tartják, és az idei év végéig egy újabb jelentés készül majd, amely megállapítja, hogy milyen mértékben valósulnak meg a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására vonatkozó kormányfői vállalások.
Mark Gray EB-szóvivő szerint az elmúlt öt évben Románia letette az igazságszolgáltatás lényegi megújulásának alapjait. Gray méltatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tevékenységét, megállapítva, hogy a két intézmény sikeres küzdelmet kezdett a korrupció ellen.
Az legfelsőbb bíróság még a legérzékenyebb helyzetekben is megfelelően jár el, folytatta az EB-szóvivő, aki pozitív példaként Adrian Năstase ex-miniszterelnök elítélését említette. Ezzel szemben s többi bíróság tevékenységében súlyos hiányosságokat tapasztaltak az EB szakértői, különösen a helyi önkormányzati tisztségviselők ellen folyó perekben: az érintett prefektusok, megyei tanácselnökök vagy polgármesterek perei indokolatlanul elhúzódnak vagy akár meg is feneklenek.
A jelenlegi ellentmondásos helyzet komolyan megkérdőjelezi az eddigi eredményeket és az elkezdett reformok jövőjét. Megerősítette: év végén újabb jelentést állítanak össze, hogy megbizonyosodjanak arról, a kormány valóban megfelelően kezelte az aggodalomra okot adó ügyeket. A legutóbbi fejlemények nélkül más hangvételű lehetett volna a jelentés – fejtette ki.
Gray nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy a mostani fejlemények mennyire befolyásolják negatívan Románia schengeni csatlakozását. Crin Antonescu ügyvivő államfő kedden úgy vélekedett: a negatív jelentés miatt jelentősen késhet az ország felvétele a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létre jött uniós övezetbe.
Az alkotmánybírák jogköreit továbbra is korlátozó szerdai jogszabály-módosítást érdemben nem kommentálta, leszögezte ugyanakkor, hogy a kormányfő által írásban tett vállalások teljesülésének fényében hozzák meg további döntéseiket.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság kemény hangú jelentésében ajánlást tesz a kormánynak és a parlamentnek arra, hogy sürgős lépésekkel bizonyítsa be elkötelezettségét a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.
Az EB ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, milyen lépésekre gondolt, a tízpontos lista gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet José Manuel Barroso, az EB elnöke csütörtökön adott át Victor Ponta miniszterelnöknek. Így felszólítja a kormányt, hogy semmisítse meg az alkotmánybíróság hatáskörét csorbító, valamint a népszavazási törvény módosításáról szóló sürgősségi rendeleteket, és a jövőben tartsa tiszteletben a sürgősségi rendeletekre vonatkozó jogszabályokat. Felszólítja az EB a kabinetet arra is, hogy haladéktalanul közöljön minden törvényt és alkotmánybírósági döntést a Hivatalos Közlönyben. Azt is követeli, hogy a politikum tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, nevezzenek ki összpárti támogatást élvező ombudsmant, és átlátható módon nevezze ki a legfőbb ügyészség és a DNA új vezetőjét. Emellett intézkedéseket követel abban a tekintetben, hogy azon miniszterek és honatyák, akiknek esetében a bíróságok jogerősen összeférhetetlenséget állapítottak meg, elmozdíthatók legyenek.
A jelentés emellett aggodalmát fejezi ki a kormánynak az elmúlt időszakban az alkotmánybíróság ítéletei kapcsán, illetve egyes tagjaival szemben megfogalmazott támadásokat, és leszögezi: elfogadhatatlan az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásgyakorlás. A dokumentum azt is megállapítja, hopgy az összeférhetetlenségi ügyek továbbra is problémásak, és a közbeszerzések sem gondmentesek.
Barroso nyilatkozatára reagálva Victor Ponta kifejtette: a kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az EB ajánlásait, és kész azokat haladéktalanul gyakorlatba ültetni. Rámutatott: kormányfőként felelősséget vállal az ajánlások megvalósításáért. Az országjelentés kapcsán ugyanakkor – bár Barroso kifejezetten az utóbbi három hét fejleményei miatti aggodalmának adott hangot – megjegyezte, hogy az öt évre vonatkozik, amelyből az ő kormánya csupán két hónapig volt kormányon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Látogatottsági adatok