Az iráni elnök levelet írt George Bushnak

A „jelenlegi nemzetközi helyzetről” szóló írást az Egyesült Államok iráni képviseletét ellátó teheráni svájci nagykövetség útján juttatják el George Bushhoz, mivel közvetlen diplomáciai kapcsolat nincs a két ország között. Ez az első levél, amelyet az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta iráni államfő amerikai elnöknek küld. Az iráni vezetők mindeddig kizárták a közvetlen párbeszédet az Egyesült Államokkal, mondván, hogy Washington nem hajlandó egyenlő félként kezelni Teheránt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napok óta konzultációkat tart egy határozattervezetről, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország terjesztett elő amerikai támogatással az iráni atomprogram ügyében. A határozat kötelezné Teheránt, hogy állítsa le az urándúsítást, s további lépésekkel fenyegeti meg, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Ali Laridzsáni, a nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló szerint a levél „új diplomáciai nyitást” eredményezhet, ám az írásos üzenetben nincs szó az iráni álláspont feladásáról, sem pedig engedményekről. Laridzsáni szerint a levélnek, illetve a benne kifejtett gondolatoknak előbb be kell járniuk a szokásos diplomáciai utakat, mielőtt nyilvánosságra hozzák a tartalmát.
Közben sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok olyan stratégiát dolgozott ki a maga és szövetségesei számára, amelynek célja elszigetelni Iránt a nemzetközi pénzügyi közösségtől. Tervezik, hogy befagyasztanák az iráni kormány külföldi bankszámláit és javait, megakadályoznák a teheráni vezetés hivatalos pénzügyi tranzakcióit, és nem adnának neki exporthiteleket. Ennek megvalósítása érdekében Amerika együttműködésre szólítaná fel Irán fő pénzügyi partnereit: Németországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot és Japánt is. A tisztségviselő szerint egy ilyen „pénzügyi front” Iránnal szemben viszonylagosan „nem kerülne sokba” a nyugati államoknak, és elkerülne olyan lépéseket, mint az olaj- és kereskedelmi embargó. Hírösszefoglaló