
Fotó: Pixabay.com
Az újságírók meggyilkolása világszerte az esetek túlnyomó többségében még mindig büntetlenül marad – állapította meg szerdai jelentésében az UNESCO, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a nyomozó hatóságok erőforrásainak megerősítésére és az elkövetők elítélésére.
2022. november 02., 12:142022. november 02., 12:14
A szervezet adatai szerint az újságírók meggyilkolásának büntetlenségi aránya világszerte 86 százalék, ami 9 százalékpontos csökkenést jelent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. A csökkenés azonban az UNESCO szerint nagyon kevés ahhoz, hogy megállítsa az erőszak spirálját.
A 2020-2021-es időszakban 117 újságírót öltek meg munkájuk miatt, ami a legalacsonyabb szám azóta, hogy az UNESCO 2008-ban először ismertette a kérdéssel kapcsolatos jelentését. A szervezet azonban rámutatott arra, hogy a 2022-ben szeptember 30-ig már 66 újságírót öltek meg.
Ezzel szemben 2020-ban Közép- és Kelet-Európában nem jegyeztek fel újságírógyilkosságot, ami 2007 óta először fordult elő. Ellentmondásos módon 2021-ben az újságírók 36 százaléka fegyveres konfliktusban álló országban halt meg.
A jelentés egyebek közt azt is megállapította, hogy növekedett a zavargások vagy tüntetések során megölt újságírók száma: a 2020-2021-es időszakban hatan haltak, míg a 2016-2017-es időszakban hárman vesztették életüket ilyen körülmények között.
a 2020-2021-ben megölt 117 újságíró közül 91-et nem munkavégzés közben, hanem otthon, vagy az utcán, többeket családtagjaik, köztük gyermekeik szeme láttára gyilkoltak meg. Emellett tavaly csaknem megduplázódott a nők aránya a megölt újságírók között, az ilyen esetek aránya az előző évi 6 százalékról 11 százalékra emelkedett.
Az ENSZ-szervezet éppen ezért arra szólított fel, hogy a hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az újságírók elleni bűncselekményeket megfelelően kivizsgálják, az elkövetőket pedig azonosítsák és elítéljék.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!