
Képünk illusztráció
Fotó: Dmitro Kuleba/Twitter
Az orosz erők csütörtökre virradóan ismét csapást mértek az ukrán főváros környékére, az eddigi információk alapján két rakéta csapódott be a Vishorodi járásban, a többit a légvédelem hatástalanította – közölte Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó.
2022. augusztus 25., 18:252022. augusztus 25., 18:25
Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír, és komolyabb károkról sem.
A Dnyiporpetrovszk megyei csaplinei vasútállomás elleni orosz csapás halálos áldozatainak száma már 25-re emelkedett, meghalt egy hat és egy 11 éves kisfiú is – számolt be Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A rendőrség a háborús törvények és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást.

Az orosz hadsereg csapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő csaplinei vasútállomásra, az eddigi információk szerint 15-en meghaltak, és mintegy ötvenen megsebesültek.
Harkiv megyében ketten sérültek meg a támadásokban, Donyeck megyében három civil halt meg és egy mesebesült. A régióban továbbra sincs gázszolgáltatás, helyenként vezetékes víz- és áramellátás sem. Az ágyúzások miatt az orosz megszállás alá került Enerhodarban – ahol a zaporizzsjai atomerőmű is található – megszakadt az áram és a vízellátás – közölte Dmitro Orlov, a város polgármestere.
„Enerhodar ismét a humanitárius katasztrófa szélére került! Ma az ellenséges csapások miatt a város teljesen áram és víz nélkül maradt” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a polgármester. Az Ukrajinszka Pravda orosz források alapján arról számolt be, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó oroszok közölték: az áramszünet után a biztonsági rendszerek ismét működésbe léptek a nukleáris létesítményben.
A vállalat értesülései szerint még tartanak az újraindítási műveletek annak érdekében, hogy legalább egy energiablokkot rákapcsoljanak a hálózatra.
Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálnak az orosz megszálló hatóságokra hivatkozó jelentése alapján arról is hírt adott, hogy
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Ukrajna határai körül több mint 400 orosz repülőgép és mintegy 360 harci helikopter áll készenlétben, utóbbiak között körülbelül 150 csapásmérő van, olyanok, mint például a K-52-esek. Az orosz erők „aktívan és folyamatosan” használják a harcászati repülőgépeket – tette hozzá. A vadászgépek folyamatosan járőröznek Fehéroroszország és Oroszország légterében, a megszállt ukrajnai területeken, valamint a Fekete- és Azovi-tenger fölött. Az A-50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő repülőgépek és az Il-22-esek folyamatosan a levegőben vannak – mondta.
Közölte, hogy adataik szerint szerdán, Ukrajna függetlenségének napján az orosz csapatok mintegy kétszáz bevetést hajtottak végre. A rakétacsapások gyakorisága viszont sokkal kisebb volt, átlagosan nyolc H-22-est indítottak Ukrajna különböző régióiban. Ezenkívül az oroszok Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetőket is bevetettek.
– fejtette ki.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az ukrán katonai televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: reméli, hogy 2022 végére „jó hírrel szolgálhat” a front helyzetéről, de nem tudja megmondani, mikor ér véget a háború. „Nagyon sok tényező vezet a győzelemhez, de biztosan elérjük. A kérdés az, hogy mikor és milyen áron” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a külföldi partnerek segítségének köszönhetően Ukrajnának van esélye „gyorsabban és olcsóbban” megnyerni a háborút. Hangsúlyozta még, hogy a partnerek készek hosszú távon támogatni Ukrajnát.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!