Fotó: Videófelvétel
Ebrahim Raiszi iráni elnök szerdán egy délkelet-iráni megemlékezésen Izraelt tette felelőssé az aznapi, mintegy 100 halálos áldozatot követelő kettős robbanásokért.
2024. január 04., 08:052024. január 04., 08:05
„Figyelmeztetem a cionista rezsimet: Ne kételkedjetek abban, hogy súlyos árat fogtok fizetni ezért a bűntettért és az általatok elkövetett bűnökért” – mondta Raiszi egy televíziós beszédben.
Az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál a kermáni temetőben végrehajtott robbantásokban a legfrissebb iráni adatok szerint 95-en meghaltak és 211-en megsebesültek. A terrorcselekményt a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban megölt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján követték el.
Raiszi, aki az iráni kormány vezetője, arra figyelmeztetett, hogy Izrael büntetése „sajnálatos és súlyos” lesz.
Az izraeli hadsereg a CNN-nek azt mondta, hogy „nem kommentálja” az iráni robbantásokat. Egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget a robbanásokért, amelyeket Irán „terrortámadásnak” nevezett.
Matt Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy
Ugyanerről beszélt a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője is, aki szerint az Egyesült Államok szerint semmi nem utal arra, hogy Izraelnek köze lenne az Iránban szerdán elkövetett súlyos merénylethez.
John Kirby a Fehér Ház első 2024-es tájékoztatóján kijelentette, hogy az erőszakos cselekmény részleteiről Washingtonnak nincsenek információi, és egyben együttérzését fejezte ki az ártatlan áldozatok hozzátartozóival.
A Fehér Ház illetékese a Hamász palesztin iszlamista mozgalom magas rangú vezetője elleni, Bejrútban elkövetett halálos dróntámadással kapcsolatban annyit mondott, hogy amennyiben igazak a jelentések, és Száleh Arúri valóban halott, akkor
John Kirby, a jemeni húszi lázadóknak szóló, szerdán kiadott nemzetközi felszólítás kapcsán – amelyet 12, túlnyomóan nyugati ország, köztük az Egyesült Államok jegyez – azt mondta, hogy a vörös-tengeri hajózási útvonalat érintő támadások nemzetközi kereskedelmet és az áruk szabad áramlását érintő fenyegetéseit egyre több ország ismeri fel, és tesz lépéseket.
Egy amerikai kormányzati illetékes szerdán egy sajtóbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy
és hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint azok az eszközök, amelyekkel a húszi támadásokat végrehajtják egyértelműen Iránból származnak.
A jemeni fegyveres csoportok legutóbbi támadása egy dán illetőségű konténerszállítót ért december 30-án és 31-én. Először ballisztikus rakétát lőttek ki a tengeri járműre, majd a következő napon a húszik kishajókkal rohamozták meg.
A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl nyugati medencéjének biztonsága érdekében Jemen partjai körül jelenleg 3 ország - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország - 5 hadihajója teljesít szolgálatot, amelyek eddig a húszik által indított 4 ballisztikus rakétát és 17 drónt lőttek le.
A Fehér Ház szerdai sajtótájékoztatóján John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora arról is beszámolt, hogy az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon egyeztetett az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével egyebek közt az izraeli hadsereg katonai akciójáról és a Hamász fogságában lévő túszok kiszabadulásának lehetőségeiről. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is együttműködik nemzetközi partnereivel, hogy Izrael rendelkezésére bocsássák az önvédelemhez szükséges eszközöket, valamint sürgeti a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok eljuttatását, továbbá megvédi érdekeit a közel-keleti régióban.
A Hezbollah libanoni fegyveres szervezet vezetője eközben kijelentette, hogy a mozgalom minden erejével harcolni fog, ha Izrael háborút robbant ki Libanonban.
Haszan Naszrallah szerdán a televízióban élőben közvetített beszédében egy nappal azután mondta ezt, hogy kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták a Hamász iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának elnökhelyettesét, Száleh Arúrit és a szervezet hat másik vezetőjét Bejrútban, a Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.
– mondta Naszrallah.
A Hezbollah vezetője kijelentette, hogy szövetségesének, a Hamász vezetőjének a meggyilkolása „veszélyes bűncselekmény, amely nem marad büntetlen”.
Az izraeli hadsereg nem vállalta magára a légicsapás végrehajtását, de szóvivője kijelentette, hogy „minden forgatókönyvre felkészült”.
Október 8., a Hamász és Izrael közötti háború másnapja óta
A határon átnyúló erőszak kezdete óta százhetvenen haltak meg Libanonban, köztük a Hezbollah százhúsz harcosa és több mint húsz polgári személy, köztük három újságíró. A tűzpárbajban legkevesebb kilenc izraeli katona halt meg.
Az Egyesült Államok eközben visszautasította és felelőtlennek nevezte az izraeli kormány egyes tagjainak felvetéseit a palesztinok áttelepítéséről a Gázai övezeten kívüli területre.
A külügyminisztérium szóvivőjének keddi keltezésű közleménye szerint
A közlemény szerint Izrael kormánya többször megerősítette, hogy az efféle vélemények nem részei az izraeli kabinet hivatalos politikájának.
Matthew Miller szavai szerint az amerikai adminisztráció álláspontja világos, eszerint
A külügyminisztérium ezzel egy időben közölte, hogy Antony Blinken külügyminiszter többi között a gázai helyzetről, a segélyszállítmányok bejutásáról és a konfliktus eszkalációjának megelőzéséről egyeztetett telefonon David Cameron brit és Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel. A megbeszélésen szó volt a hajózás biztonságának helyreállításáról a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszi fegyveresek támadásai fenyegetik az Izraelbe tartó hajókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!